Olvasói kérdés: emelt szintű érettségi nélkül is jelentkezhettek egyetemre?

Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, 2020-tól alapvető felvételi követelmény, hogy legyen legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredményetek. Mi a helyzet akkor, ha nem érettségiztetek emelt szinten? Vannak-e kiskapuk a jelentkezésben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Bezzeg Hanna

„2018-ban kezdtem egyetemi tanulmányaimat, viszont akkor még az emelt szintű érettségi nem volt feltétel a felsőoktatásba való bekerüléshez, így mindenből középszinten vizsgáztam. Ha jelenlegi tanulmányaim befejezése után, egy újabb alapképzésbe kezdenék, akkor a felvételhez szükséges lenne az emelt szintű érettségi?”

Ha alap- vagy mesterképzésre, esetleg osztatlan képzésre jelentkezétek, akkor mindenképpen szükséges legalább egy emelt szintű érettségi vizsga, vagy egy korábbi szakon szerzett felsőfokú oklevél. Tehát ha egy befejezett alapképzés után jelentkeztek ismét egyetemere, akkor az egyik feltételt mindenképp ki is pipáltátok. Ha egyikkel sem rendelkeztek, akkor sem kell búcsút intenetek az egyetemnek, a következők a lehetőségeitek:

  1. Egy tetszőleges érettségi időszakban (újra) jelentkeznetek kell a szakhoz meghatározott tárgyból (vagy tárgyakból) emelt szintű érettségi vizsgára vagy szintemelő vizsgára. Fontos, hogy érettségi vizsgára a felvételi jelentkezéstől külön kell jelentkezni, ennek menetéről itt olvashattok.
  2. Amennyiben 2005 előtt érettségiztetek és olyan vizsgatárgyból van szükségetek emelt szintű érettségire, amely az érettségi bizonyítványotokban szerepel, akkor választhatjátok az érintett vizsgatárgyból az úgynevezett felsőoktatási felvételi szakmai vizsga lehetőségét is.
  3. Felsőoktatási szakképzésre emelt szintű érettségi nélkül is jelentkezhettek, illetve akad néhány olyan alapképzés és osztatlan képzés, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján számítják – ide tartoznak például művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, vagy az edző alapképzési szak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.