Olvasói kérdés: emelt szintű érettségi nélkül is jelentkezhettek egyetemre?

Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, 2020-tól alapvető felvételi követelmény, hogy legyen legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredményetek. Mi a helyzet akkor, ha nem érettségiztetek emelt szinten? Vannak-e kiskapuk a jelentkezésben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Bezzeg Hanna

„2018-ban kezdtem egyetemi tanulmányaimat, viszont akkor még az emelt szintű érettségi nem volt feltétel a felsőoktatásba való bekerüléshez, így mindenből középszinten vizsgáztam. Ha jelenlegi tanulmányaim befejezése után, egy újabb alapképzésbe kezdenék, akkor a felvételhez szükséges lenne az emelt szintű érettségi?”

Ha alap- vagy mesterképzésre, esetleg osztatlan képzésre jelentkezétek, akkor mindenképpen szükséges legalább egy emelt szintű érettségi vizsga, vagy egy korábbi szakon szerzett felsőfokú oklevél. Tehát ha egy befejezett alapképzés után jelentkeztek ismét egyetemere, akkor az egyik feltételt mindenképp ki is pipáltátok. Ha egyikkel sem rendelkeztek, akkor sem kell búcsút intenetek az egyetemnek, a következők a lehetőségeitek:

  1. Egy tetszőleges érettségi időszakban (újra) jelentkeznetek kell a szakhoz meghatározott tárgyból (vagy tárgyakból) emelt szintű érettségi vizsgára vagy szintemelő vizsgára. Fontos, hogy érettségi vizsgára a felvételi jelentkezéstől külön kell jelentkezni, ennek menetéről itt olvashattok.
  2. Amennyiben 2005 előtt érettségiztetek és olyan vizsgatárgyból van szükségetek emelt szintű érettségire, amely az érettségi bizonyítványotokban szerepel, akkor választhatjátok az érintett vizsgatárgyból az úgynevezett felsőoktatási felvételi szakmai vizsga lehetőségét is.
  3. Felsőoktatási szakképzésre emelt szintű érettségi nélkül is jelentkezhettek, illetve akad néhány olyan alapképzés és osztatlan képzés, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján számítják – ide tartoznak például művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, vagy az edző alapképzési szak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.