Olvasói kérdés: emelt szintű érettségi nélkül is jelentkezhettek egyetemre?

Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, 2020-tól alapvető felvételi követelmény, hogy legyen legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredményetek. Mi a helyzet akkor, ha nem érettségiztetek emelt szinten? Vannak-e kiskapuk a jelentkezésben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Bezzeg Hanna

„2018-ban kezdtem egyetemi tanulmányaimat, viszont akkor még az emelt szintű érettségi nem volt feltétel a felsőoktatásba való bekerüléshez, így mindenből középszinten vizsgáztam. Ha jelenlegi tanulmányaim befejezése után, egy újabb alapképzésbe kezdenék, akkor a felvételhez szükséges lenne az emelt szintű érettségi?”

Ha alap- vagy mesterképzésre, esetleg osztatlan képzésre jelentkezétek, akkor mindenképpen szükséges legalább egy emelt szintű érettségi vizsga, vagy egy korábbi szakon szerzett felsőfokú oklevél. Tehát ha egy befejezett alapképzés után jelentkeztek ismét egyetemere, akkor az egyik feltételt mindenképp ki is pipáltátok. Ha egyikkel sem rendelkeztek, akkor sem kell búcsút intenetek az egyetemnek, a következők a lehetőségeitek:

  1. Egy tetszőleges érettségi időszakban (újra) jelentkeznetek kell a szakhoz meghatározott tárgyból (vagy tárgyakból) emelt szintű érettségi vizsgára vagy szintemelő vizsgára. Fontos, hogy érettségi vizsgára a felvételi jelentkezéstől külön kell jelentkezni, ennek menetéről itt olvashattok.
  2. Amennyiben 2005 előtt érettségiztetek és olyan vizsgatárgyból van szükségetek emelt szintű érettségire, amely az érettségi bizonyítványotokban szerepel, akkor választhatjátok az érintett vizsgatárgyból az úgynevezett felsőoktatási felvételi szakmai vizsga lehetőségét is.
  3. Felsőoktatási szakképzésre emelt szintű érettségi nélkül is jelentkezhettek, illetve akad néhány olyan alapképzés és osztatlan képzés, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján számítják – ide tartoznak például művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, vagy az edző alapképzési szak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.