Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, 2020-tól alapvető felvételi követelmény, hogy legyen legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredményetek. Mi a helyzet akkor, ha nem érettségiztetek emelt szinten? Vannak-e kiskapuk a jelentkezésben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
„2018-ban kezdtem egyetemi tanulmányaimat, viszont akkor még az emelt szintű érettségi nem volt feltétel a felsőoktatásba való bekerüléshez, így mindenből középszinten vizsgáztam. Ha jelenlegi tanulmányaim befejezése után, egy újabb alapképzésbe kezdenék, akkor a felvételhez szükséges lenne az emelt szintű érettségi?”
Ha alap- vagy mesterképzésre, esetleg osztatlan képzésre jelentkezétek, akkor mindenképpen szükséges legalább egy emelt szintű érettségi vizsga, vagy egy korábbi szakon szerzett felsőfokú oklevél. Tehát ha egy befejezett alapképzés után jelentkeztek ismét egyetemere, akkor az egyik feltételt mindenképp ki is pipáltátok. Ha egyikkel sem rendelkeztek, akkor sem kell búcsút intenetek az egyetemnek, a következők a lehetőségeitek:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
