A gimnáziumok nevelik ki a legtöbb egyetemistát, de vajon hányan kezdik el az egyetemet rögtön érettségi után? Mennyire jellemző a halasztás és mennyi az átlagéletkor az egyes szakok indulásakor? A friss kutatásból kiderül.
Az Eurostudent friss kutatásából kiderül, hogy az egyetemi hallgatók háromnegyede gimnáziumból kerül a felsőoktatásba. Az esti vagy levelező képzésbe azonban az átlagnál többen kerülnek be szakgimnáziumból.
A hallgatók több, mint háromnegyede állami vagy (korábban) önkormányzati fenntartású intézményből érkezik az egyetemre, ugyanakkor magas azon hallgatók aránya (17%), akik egyházi fenntartású középiskolában érettségiztek. Az egyetemi fenntartású vagy alapítványi intézményekből a hallgatók csak egy is százaléka (4-4%) kerül a felsőoktatásba.
Sokan kifogásolják a középiskolai oktatást
A megkérdezett egyetemisták közel hattizede elégedett azzal a felkészítéssel, amit középiskolában kapott, a maradék közel 40%-azonban kifogásolja azt.
„Összességében a főként műszaki képzéseken, illetve a művészeti képzéseken tanulók között volt nagyon magas a középiskolából hozott tudásukat elégtelennek érzők aránya, mely megközelítette vagy akár meg is haladta körükben az 50%-ot” - derült ki a felmérésből.
Hány évesen kezdik az egyetemet?
A nappalis hallgatók átlagéletkora az első képzés elkezdésekor 19 és fél év, ami azt mutatja, hogy a nappali munkarendűek nagy arányban első képzésüket végzik. Ezzel szemben a részidős - esti vagy levelező - képzésre járók átlagosan 24 évesen kezdték első képzésüket. Ez a felmérés szerint arra utalhat, hogy a részidős hallgatók jelentős aránya végzett már korábban valamilyen másik képzést.
A hallgatóknak csupán egy elenyésző aránya, mindössze 2%-uk nem kezdi meg felsőoktatási tanulmányait közvetlenül az érettségi után, csak valamivel később.
A főleg hitéleti képzéseket kínáló egyházi intézményekben tanulók esetében valamivel magasabbak a fenti értékek: ők átlagosan jóval idősebbek, majdnem 29 évesek az első képzésük megkezdésekor.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
