Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Mély a szakadék a Mathias Corvinus Collegium külföldi vendégoktatóinak és a magyar egyetemi oktatók bérezése között. A probléma nem az, hogy a vendégoktatók keresnek túl sokat, inkább a magyar oktatók szeretnék ehhez az összeghez igazítani saját fizetésüket.
Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában úgy fogalmazott, siralmasak az állapotok a felsőoktatásban, és a hazai oktatók bérezése is siralmas. Egy egyetemi adjunktus havi nettó 190 ezer forintot visz haza, ez a szám főiskolai adjunktusok esetében már csak 170-180 ezer forint közötti összeg, a tanársegédek pedig még ennél is kevesebbet, 147 ezer forintot keresnek. Utóbbiak több pénz vihettek haza ösztöndíjként korábbi tanulmányaik alatt, mint amennyi jelenlegi fizetésük.
A szakszervezet elnöke arról is beszélt, szerinte nem a külföldi oktatók fizetése túl magas, hiszen a minőségi oktatást igenis meg kell becsülni. A probléma inkább az, hogy a magyar oktatók szeretnének több pénzt hazavinni.
Elmondta, az egyetemi oktatók bérét legutoljára 2018-ban, 15%-kal, majd az azt követő években 5-5%-kal emelték. Ebből az emelésből azonban kimaradtak az oktatást és kutatást segítő laboránsok, titkárnők – az ő fizetésük 2008 óta, azaz több, mint 10 éve változatlan. Hozzátette, a kormány szeptemberre egy egyszeri, 15%-os emelést tervez, amit mindenki egységesen vonatkozik majd, illetve január elsejére is ígérnek egy újabb 15%-os emelést, utóbbi azonban már nem jár majd mindenkinek.
A fenti számokat látva nem csoda, hogy hatalmas a fluktuáció a felsőoktatásban, a szakszervezet elnöke szerint tanársegédet „lasszóval kell fogni” és a pár éven belüli kiüresedés is fenyeget - mondta Dráviczki Sándor.
Az FDSZ szerint az egyetemek alapítványi fenntartóváltása is rátesz egy lapáttal az oktatók nehéz helyzetére. Rengeteg dolgozó ugyanis elveszítette a korábbi jogviszonnyal járó juttatásait, mint például a szabadság, jutalom. A szakszervezet elnöke hangsúlyozza, a helyzet kilátástalan, és vélhetően a 15-15%-os béremelés sem fogja kompenzálni azt a veszteséget, amit az átalakítások eredményeznek. A szakszervezet nem érti, miért volt szükség a közalkalmazotti jogviszony, és így a juttatások megszüntetésére, az átalakításokat valószínűleg enélkül is végre lehetett volna hajtani.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.