Mély a szakadék a Mathias Corvinus Collegium külföldi vendégoktatóinak és a magyar egyetemi oktatók bérezése között. A probléma nem az, hogy a vendégoktatók keresnek túl sokat, inkább a magyar oktatók szeretnék ehhez az összeghez igazítani saját fizetésüket.
Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában úgy fogalmazott, siralmasak az állapotok a felsőoktatásban, és a hazai oktatók bérezése is siralmas. Egy egyetemi adjunktus havi nettó 190 ezer forintot visz haza, ez a szám főiskolai adjunktusok esetében már csak 170-180 ezer forint közötti összeg, a tanársegédek pedig még ennél is kevesebbet, 147 ezer forintot keresnek. Utóbbiak több pénz vihettek haza ösztöndíjként korábbi tanulmányaik alatt, mint amennyi jelenlegi fizetésük.
A szakszervezet elnöke arról is beszélt, szerinte nem a külföldi oktatók fizetése túl magas, hiszen a minőségi oktatást igenis meg kell becsülni. A probléma inkább az, hogy a magyar oktatók szeretnének több pénzt hazavinni.
Elmondta, az egyetemi oktatók bérét legutoljára 2018-ban, 15%-kal, majd az azt követő években 5-5%-kal emelték. Ebből az emelésből azonban kimaradtak az oktatást és kutatást segítő laboránsok, titkárnők – az ő fizetésük 2008 óta, azaz több, mint 10 éve változatlan. Hozzátette, a kormány szeptemberre egy egyszeri, 15%-os emelést tervez, amit mindenki egységesen vonatkozik majd, illetve január elsejére is ígérnek egy újabb 15%-os emelést, utóbbi azonban már nem jár majd mindenkinek.
A fenti számokat látva nem csoda, hogy hatalmas a fluktuáció a felsőoktatásban, a szakszervezet elnöke szerint tanársegédet „lasszóval kell fogni” és a pár éven belüli kiüresedés is fenyeget - mondta Dráviczki Sándor.
Az FDSZ szerint az egyetemek alapítványi fenntartóváltása is rátesz egy lapáttal az oktatók nehéz helyzetére. Rengeteg dolgozó ugyanis elveszítette a korábbi jogviszonnyal járó juttatásait, mint például a szabadság, jutalom. A szakszervezet elnöke hangsúlyozza, a helyzet kilátástalan, és vélhetően a 15-15%-os béremelés sem fogja kompenzálni azt a veszteséget, amit az átalakítások eredményeznek. A szakszervezet nem érti, miért volt szükség a közalkalmazotti jogviszony, és így a juttatások megszüntetésére, az átalakításokat valószínűleg enélkül is végre lehetett volna hajtani.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
