Továbbra sem mennek külföldre a magyar egyetemisták, még egy félévre sem. De vajon mennyire jelent vajon akadályt a nyelvtudás hiánya vagy a pénzügyi teher egy Erasmus félévhez?
Az Eurostudent nemzetközi kutatásának eredményeiből kiderül, mennyire vonzza a magyar egyetemistákat a külföldi tanulmányút vagy szakmai gyakorlat gondolata:
a nappalis hallgatók csupán 9%-a vett részt valaha külföldi egyetemi vagy szakmai képzésen,
közel 36%-uk tervezi, vagy akár már szervezi is a kiutazást, a csekély többség azonban, azaz a hallgatók 52%-a nem vett még részt külföldi mobilitási - Erasmus vagy más nemzetközi ösztöndíjas -programban, és a jövőben sem tervezi azt.
A felmérésben megkérdezett nappali képzésben részt vevők 4%-a utazott külföldre ösztöndíjas programban, ezzel az aránnyal ez a típusú kiutazási forma a legnépszerűbb. A hallgatók 3%-a végzett szakmai gyakorlatot külföldön, ez a viszonylag alacsony érték azonban a felmérés készítői szerint összefügg a képzések jellegével. Nem minden képzésnek kötelező része a szakmai gyakorlat, illetve nem minden képzés esetében érhető el külföldi gyakorlati lehetőség.
A pénzügyi teher a legnagyobb visszatartó erő
Hiába az ösztöndíjak, arra a kérdésre, mi tartja vissza őket egy-két féléves külföldi tanulástól,
minden második hallgató, azaz a megkérdezettek 57%-a az anyagi nehézségeket említette.
Az egyetemisták 41%-a családjuktól vagy gyermeküktől való távollétre, míg 32%-a munkájuk elvesztésétől való félelemre hivatkozott. Kisebb arányban bár, de olyan indokok is felmerültek, mint az adminisztrációs folyamat nehézségei vagy a nyelvtudás hiánya.
Persze más akadályok is vannak. Például az eltérő egyetemi rendszerek és a kifejezetten hétköznapi kreditelismertetés problémai is közbeszólhatnak. Azoknak ugyanis, akik korábban már szereztek külföldön tapasztalatokat, 15%-a már a válaszadáskor csúszásban volt, és további egytizedük úgy gondolta, a program miatt csúszni fog. Persze ez sem mindenkinek akadály, a megkérdezettek között azok, a legnagyobb, közel kétharmados arányban azok között voltak, akik már konkrét előkészületeket tettek a külföldi résztanulmányaik miatt.
A felmérésből az is kiderül, hogy a nappali képzésben részt vevőknél népszerűbb már a kiutazás gondolata is, mint a nem nappalis hallgatók esetében. Egy kis érdekesség, hogy ha a szülők iskolázottsága szerint is összevetjük a hallgatókat, látható, hogy Erasmus-félévet vagy külföldi gyakorlatot nagyrészt azok terveznek, akiknek a szülei felsőfokú végzettségűek - állítja a kutatás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
