Nem igazán mennek külföldre a magyar egyetemisták, nagy visszatartó erő a pénzkérdés

Továbbra sem mennek külföldre a magyar egyetemisták, még egy félévre sem. De vajon mennyire jelent vajon akadályt a nyelvtudás hiánya vagy a pénzügyi teher egy Erasmus félévhez?

  • Bezzeg Hanna

Az Eurostudent nemzetközi kutatásának eredményeiből kiderül, mennyire vonzza a magyar egyetemistákat a külföldi tanulmányút vagy szakmai gyakorlat gondolata:

a nappalis hallgatók csupán 9%-a vett részt valaha külföldi egyetemi vagy szakmai képzésen,

közel 36%-uk tervezi, vagy akár már szervezi is a kiutazást, a csekély többség azonban, azaz a hallgatók 52%-a nem vett még részt külföldi mobilitási - Erasmus vagy más nemzetközi ösztöndíjas -programban, és a jövőben sem tervezi azt.

A felmérésben megkérdezett nappali képzésben részt vevők 4%-a utazott külföldre ösztöndíjas programban, ezzel az aránnyal ez a típusú kiutazási forma a legnépszerűbb. A hallgatók 3%-a végzett szakmai gyakorlatot külföldön, ez a viszonylag alacsony érték azonban a felmérés készítői szerint összefügg a képzések jellegével. Nem minden képzésnek kötelező része a szakmai gyakorlat, illetve nem minden képzés esetében érhető el külföldi gyakorlati lehetőség.

A pénzügyi teher a legnagyobb visszatartó erő

Hiába az ösztöndíjak, arra a kérdésre, mi tartja vissza őket egy-két féléves külföldi tanulástól,

minden második hallgató, azaz a megkérdezettek 57%-a az anyagi nehézségeket említette.

Az egyetemisták 41%-a családjuktól vagy gyermeküktől való távollétre, míg 32%-a munkájuk elvesztésétől való félelemre hivatkozott. Kisebb arányban bár, de olyan indokok is felmerültek, mint az adminisztrációs folyamat nehézségei vagy a nyelvtudás hiánya.

Persze más akadályok is vannak. Például az eltérő egyetemi rendszerek és a kifejezetten hétköznapi kreditelismertetés problémai is közbeszólhatnak. Azoknak ugyanis, akik korábban már szereztek külföldön tapasztalatokat, 15%-a már a válaszadáskor csúszásban volt, és további egytizedük úgy gondolta, a program miatt csúszni fog. Persze ez sem mindenkinek akadály, a megkérdezettek között azok, a legnagyobb, közel kétharmados arányban azok között voltak, akik már konkrét előkészületeket tettek a külföldi résztanulmányaik miatt.

A felmérésből az is kiderül, hogy a nappali képzésben részt vevőknél népszerűbb már a kiutazás gondolata is, mint a nem nappalis hallgatók esetében. Egy kis érdekesség, hogy ha a szülők iskolázottsága szerint is összevetjük a hallgatókat, látható, hogy Erasmus-félévet vagy külföldi gyakorlatot nagyrészt azok terveznek, akiknek a szülei felsőfokú végzettségűek - állítja a kutatás.

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.