Az Eurostudent nemzetközi felméréseiből kiderül, a hallgatók lakhatási körülményei befolyásolják a tanulásra fordított idő mennyiségét és minőségét, így végsősoron a tanulmányi eredményeket is. Természetesen a pénzügyi igényei is teljesen mások egy olyan hallgatónak, akiről túlnyomórészt szülei gondoskodnak, mint egy olyan egyetemistának, aki saját magát látja el. De hogyan is élnek a magyar egyetemisták?

A nappali képzésen tanulók közel harmada él szüleivel, majdnem ugyanennyien laknak kollégiumban, és közel négytizednyi az önálló háztartásban élők aránya.

A szüleikkel legnagyobb arányban a főként gazdasági képzéseket tanulók élnek (39%), a legkevesebben pedig a jellemzően a tanári alapképzéseken és speciális, kisebb egyetemek hallgatói - viszont ez utóbbiaknak fele él kollégiumban. Önállóan legnagyobb arányban a főként művészeti képzéseken tanuló hallgatók élnek (56%) - derül ki a kutatásból.

Részidős - azaz levelező vagy esti képzésen tanuló - hallgatók esetében a fenti számok egészen máshogy alakulnak, itt szinte elenyésző a kollégiumban lakók aránya és az egyetemisták nagy százaléka önállóan él. Érdekesség, hogy barátokkal, évfolyamtársakkal leginkább a műszaki és tanárképzésen tanulók élnek együtt (57%). Egyedül pedig legnagyobb arányban az egyházi intézmények hallgatói élnek, közülük minden nyolcadik elköltözött otthonról.

De vajon ezzel mennyire elégedettek?

A nappalis diákok közül legtöbben azok elégedettek a helyzetükkel, akik önállóan élnek (81%). Ez nem meglepő eredmény, hiszen ők saját maguknak választhatták meg lakásukat. Általánosságban "szállás állapotával és a szobatársak számával" viszont főként azok vannak megelégedve, akik szüleikkel élnek (88% és 87%). A kollégistáknak csupán 59% elégedett lakókörülményeivel. Nem nagy meglepetés, hogy lakhatásuk költségeivel leginkább a szüleikkel élő hallgatók elégedettek, rájuk bizonyára kevesebb rész hárul mindezekből. A kollégistáknak közel 68%-a, míg az egyedül élőknek csupán 51%-a elégedett a költségekkel.

Honnan van egy egyetemistának bevétele?

A válasz egyszerű: nagyon sokan egyetem mellett is dolgoznak, már ha belefér. Az Eurostudent statisztikái alapján a szorgalmi időszakban tanulmányaik mellett az összes intézményben nappali tagozaton tanuló hallgatók több mint fele egyáltalán nem végez fizetett munkát. A megkérdezettek negyede egész félévben állandó jelleggel dolgozik, míg 18%-uk alkalmi jelleggel végez munkát.

A tanulás melletti munka motivációit nézve a nappali képzés mellett dolgozó hallgatók 58%-ára inkább vagy nagyon jellemző, hogy a megélhetési költségek fedezéséért dolgozik, míg a részidős képzésen tanulóknál ugyanez az arány közel 80%. A munkatapasztalat szerzése az összes intézményben tanulók 57%-át motiválja csupán.

Persze a családi támogatás is nagyon fontos, a kutatás szerint a heti 1–20 órát dolgozóknál mind a családi támogatás, mind a saját jövedelem az összes forrás 40-40%-át teszi ki. Míg a nappali képzésen tanulók bevételei között 50%-ot meghaladó a családi támogatás aránya, addig a részidős képzésen tanulók esetében nem éri el a 20%-ot - itt viszont a saját jövedelem a bevételek közel háromnegyedét teszi ki, míg a nappalisoknál mindössze 23%-át.

Az ösztöndíjak azonban csak csekély támogatást jelentenek: az átlagosan heti 20 óránál több munkát vállalóknál az ösztöndíjak 5%-át, illetve 3%-át adják a teljes bevételnek, azoknál pedig, akik nem dolgoznak, alig negyedét, pontosan 24%-át.