Az, hogy állami ösztöndíjas képzésben kezditek meg a tanulmányaitokat, nem jelenti azt, hogy ez képzésetek befejezéséig így marad. Mutatjuk, mit kell teljesítenetek, hogy ne soroljanak át titeket önköltséges formába!
A felvételiben most megszerzett helyeteket meg is kell tartanotok. Az átsorolás miatt ugyanis, ha nem figyeltek, elveszítitek, azaz a következő félévtől költségtérítéses formában kell folytatnotok a tanulmányotokat. Ahhoz, hogy ez ne forduljon elő, két feltételt kell teljesítenetek.
Egyrészt, az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek - tehát az első évben legalább 36-ot -, másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot. Utóbbi intézményenként változik, jellemzően 3-3,5 körüli átlag az, amely fölött nincs veszélyben az állami ösztöndíjas helyetek.
Átsorolás akkor is előkerülhet, ha kimerítitek az állami ösztöndíjas féléveitek számát, ezért azzal is tisztában kell lennetek, mit vállaltatok a beiratkozáskor aláírt hallgatói szerződésben. Hogy pontosan hány félév alatt kell teljesítenetek az adott képzést állami ösztöndíjas hallgatóként, arról itt tájékozódhattok.
Ellenkező irányú átsorolásra is van lehetőség?
Természetesen igen. A felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre – az önköltséges hallgatók ilyen irányú kérelme esetén – a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja – fogalmaz a Felvi.
Mikor derül ki, hogy átsoroltak-e titeket?
Az egyetemek tanévente egyszer, július 31-ig hoznak döntést az átsorolásról. Amennyiben titeket nem érint az átsorolás, úgy ugyanabban a finanszírozási formában folytathatjátok tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
