Ezt kell teljesítenetek, hogy megőrizzétek állami ösztöndíjas helyeteket

Az, hogy állami ösztöndíjas képzésben kezditek meg a tanulmányaitokat, nem jelenti azt, hogy ez képzésetek befejezéséig így marad. Mutatjuk, mit kell teljesítenetek, hogy ne soroljanak át titeket önköltséges formába!

  • Eduline

A felvételiben most megszerzett helyeteket meg is kell tartanotok. Az átsorolás miatt ugyanis, ha nem figyeltek, elveszítitek, azaz a következő félévtől költségtérítéses formában kell folytatnotok a tanulmányotokat. Ahhoz, hogy ez ne forduljon elő, két feltételt kell teljesítenetek.

Egyrészt, az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek - tehát az első évben legalább 36-ot -, másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot. Utóbbi intézményenként változik, jellemzően 3-3,5 körüli átlag az, amely fölött nincs veszélyben az állami ösztöndíjas helyetek.

Átsorolás akkor is előkerülhet, ha kimerítitek az állami ösztöndíjas féléveitek számát, ezért azzal is tisztában kell lennetek, mit vállaltatok a beiratkozáskor aláírt hallgatói szerződésben. Hogy pontosan hány félév alatt kell teljesítenetek az adott képzést állami ösztöndíjas hallgatóként, arról itt tájékozódhattok.

Ellenkező irányú átsorolásra is van lehetőség?

Természetesen igen. A felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre – az önköltséges hallgatók ilyen irányú kérelme esetén – a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja – fogalmaz a Felvi.

Mikor derül ki, hogy átsoroltak-e titeket?

Az egyetemek tanévente egyszer, július 31-ig hoznak döntést az átsorolásról. Amennyiben titeket nem érint az átsorolás, úgy ugyanabban a finanszírozási formában folytathatjátok tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.