Egyetemi támogatások: mit kell tudni a tanulmányi ösztöndíjról?

Fontos már az első félév előtt tudni, milyen ösztöndíjakra pályázhattok majd az egyetemen. Cikksorozatunk első részében a legfontosabb ösztöndíjat hoztuk el nektek: mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a tanulmányi ösztöndíjra.

  • Csik Veronika

A tanulmányi ösztöndíj az egyik legalapvetőbb anyagi támogatás, ha államilag támogatott finanszírozási formában tanultok. Ahogy a neve is jelzi, ebben az esetben a tanulmányi teljesítményetek lesz a döntő és az alapján döntenek a támogatás összegéről. Persze ez sem mindenhol egységes, a legtöbb egyetemen meghatároznak egy kreditindexet vagy egy bizonyos átlagot, van ahol pedig a szakátlagot veszik alapul az elbíráslások során.

Ez az ösztöndíj egy szemeszter időtartamára adható, ahhoz, hogy megkaphassátok, legalább egy félévet teljesítenetek kell. Egy felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgatóinak maximum az 50%-a részesülhet ebben a támogatásban, mégpedig úgy, hogy minden hallgató ösztöndíjának havi összege elérje a hallgatói normatíva 5%-át. 2020-ban emelkedett a hallgatói normatíva éves összege, mégpedig 166 600 forintra nőtt hallgatónként - mivel ez a szám érvényes 2021-ben is, a minimum támogatás 8330 forint.

Ne feledjétek, ez a legalacsonyabb összege, de azért jobb jegyekkel ennél jóval több pénzt lehet kapni. Elbírálási szempontjai egyetemenként, karonként, sőt szakonként is eltérnek, van, ahol csak a tanulmányi átlagot veszik figyelembe, van, ahol a többiek átlaga vagy a teljesített kreditek száma is fontos.

Ahogy azt fentebb írtuk legkorábban a 2. félévtől vagytok jogosultak tanulmányi ösztöndíjra, hiszen az intézmény a teljesített kreditek alapján határozza, hogy megkaphatjátok-e. Ha korábban egyetemet váltottatok, akkor az új intézmény térítési és juttatási szabályzata alapján rendelkeznek arról, hogy milyen feltételekkel kaphattok ösztöndíjat.

Azt is érdemes tisztázni, mi is az az állami ösztöndíj? Ez is egy igényelhető támogatás? Itt elolvashatjátok, mi vonatkozik rátok ősztől, ha ti is ilyen formában tanultok majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.