Egyetemi támogatások: mit kell tudni a tanulmányi ösztöndíjról?

Fontos már az első félév előtt tudni, milyen ösztöndíjakra pályázhattok majd az egyetemen. Cikksorozatunk első részében a legfontosabb ösztöndíjat hoztuk el nektek: mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a tanulmányi ösztöndíjra.

  • Csik Veronika

A tanulmányi ösztöndíj az egyik legalapvetőbb anyagi támogatás, ha államilag támogatott finanszírozási formában tanultok. Ahogy a neve is jelzi, ebben az esetben a tanulmányi teljesítményetek lesz a döntő és az alapján döntenek a támogatás összegéről. Persze ez sem mindenhol egységes, a legtöbb egyetemen meghatároznak egy kreditindexet vagy egy bizonyos átlagot, van ahol pedig a szakátlagot veszik alapul az elbíráslások során.

Ez az ösztöndíj egy szemeszter időtartamára adható, ahhoz, hogy megkaphassátok, legalább egy félévet teljesítenetek kell. Egy felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgatóinak maximum az 50%-a részesülhet ebben a támogatásban, mégpedig úgy, hogy minden hallgató ösztöndíjának havi összege elérje a hallgatói normatíva 5%-át. 2020-ban emelkedett a hallgatói normatíva éves összege, mégpedig 166 600 forintra nőtt hallgatónként - mivel ez a szám érvényes 2021-ben is, a minimum támogatás 8330 forint.

Ne feledjétek, ez a legalacsonyabb összege, de azért jobb jegyekkel ennél jóval több pénzt lehet kapni. Elbírálási szempontjai egyetemenként, karonként, sőt szakonként is eltérnek, van, ahol csak a tanulmányi átlagot veszik figyelembe, van, ahol a többiek átlaga vagy a teljesített kreditek száma is fontos.

Ahogy azt fentebb írtuk legkorábban a 2. félévtől vagytok jogosultak tanulmányi ösztöndíjra, hiszen az intézmény a teljesített kreditek alapján határozza, hogy megkaphatjátok-e. Ha korábban egyetemet váltottatok, akkor az új intézmény térítési és juttatási szabályzata alapján rendelkeznek arról, hogy milyen feltételekkel kaphattok ösztöndíjat.

Azt is érdemes tisztázni, mi is az az állami ösztöndíj? Ez is egy igényelhető támogatás? Itt elolvashatjátok, mi vonatkozik rátok ősztől, ha ti is ilyen formában tanultok majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?