Otthagynátok az egyetemet vagy szakot váltanátok? Mutatjuk, mi mindennel kell tisztában lennetek

Ha azok gondolkodtok, hogy szeptembertől nem ültök vissza az egyetem padjaiba, esetleg egy új képzést kezdenétek, akkor érdemes azzal is megismerkednetek, milyen kötelezettségekre számíthattok.

  • Eduline

Kell-e fizetnetek, ha állami ösztöndíjjal tanultatok?

Amikor hallgatói-jogviszony szerződésetek létrejött az egyetemmel, azaz beiratkoztatok egy adott képzésre, akkor több kötelezettséget is vállaltatok. Állami ösztöndíjas hallgatóként oklevélszerzési és hazai-munkavállalási kötelezettségről is olvashattatok a szerződésben. Így, ha állami ösztöndíjas képzéseteket szakítanátok meg még az oklevélszerzés előtt, akkor a következő esetek lehetségesek:

  1. ha alap-, mesterképzés, vagy felsőoktatási szakképzésben tanultatok legfeljebb egy félévig, vagy osztatlan mesterképzésre jártatok, ahol legfeljebb két félévig vettétek igénybe az ösztöndíjat, akkor további pénzfizetési kötelezettség az adott képzéshez nem terhel titeket.
  2. Ha viszont egy vagy kettő állami ösztöndíjas félévnél többet vettetek igénybe a képzésen, akkor hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségetek keletkezik, amely részleteit ebben a cikkben foglaltuk össze korábban.

Állami ösztöndíjas hallgatóként csupán akkor keletkezhet visszafizetési kötelezettségetek, ha a sikeres oklevélszerzést követően, 20 éven belül nem tartotok fenn hazai munkaviszonyt annyi ideig, ameddig ösztöndíjasként tanultatok. Akkor a 20 év leteltével kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.

Mennyit kell fizetnetek önköltséges hallgatóként?

Ha önköltséges képzés elhagyását fontolgatjátok, bizonyára felmerült bennetek a kérdés, hogy ilyenkor is ki kell fizetnetek a teljes félévet, vagy az egyetemen töltött idő függvényében arányosan számolják el a tandíjat. Amennyiben félév közben döntötök úgy, hogy abbahagyjátok tanulmányaitokat, akkor az egyetem arányosan visszafizetheti az önköltséget. Arról, hogy pontosan hány százalékot kaphattok vissza a befizetett összegből, érdemes az adott intézmény holnapján tájékozódni. A határidőket azonban semmiképp se tévesszétek szem elől, ugyanis tandíjatok visszaigénylése csak akkor lehetséges, ha időben jelzitek passziváltatási vagy jogviszony megszüntetési szándékotokat az egyetemen. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy nem mentesültök a költségtérítés alól, azaz ki kell fizetnetek az adott félév tandíját.

Mi a teendő, ha szakot váltanátok?

Szakot váltani kétféleképpen tudtok, átvétellel vagy felvételi eljárás útján. Átvétel intézményen belül, vagy intézmények között is történhet a szakváltás, viszont csak akkor, ha ugyanazon képzési terület egy másik szakán folytatnátok tanulmányaitokat. A felvételi eljárás útján történő szakváltás ezzel szemben annyit jelent, hogy félbehagyjátok az egyetemet, de egy éven belül a felvételin bekerültök egy újabb szakra. Ebben az esetben nincs semmilyen kikötés azzal kapcsolatban, hogy milyen szakra válthattok, a lényeg, hogy legfeljebb egy éven belül újra beiratkozzatok.

Szakváltáskor érdemes a fent említett oklevélszerzési kötelezettséggel is számolnotok, ami röviden annyit jelent, hogy a képzési idő másfélszeresén belül - egy hat féléves alapképzés esetén például maximum kilenc félév alatt - meg kell szereznetek a diplomát. Ha ez nem sikerül, vissza kell fizetnetek a képzés költségének felét.Ha felvételi eljárás útján váltotok szakot, újraindul a számolás, és ismét a képzési idő másfélszerese áll majd rendelkezésetekre, hogy megszerezzétek a diplomát. Ha viszont ez nem sikerül, akkor nem csak az újabb, hanem az első képzésen igénybe vett állami félévek költségének felét is vissza kell fizetnetek. Ha azonban átvétellel kerültök új szakra, úgy nem kezdődik újra a számolás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.