Ha azok gondolkodtok, hogy szeptembertől nem ültök vissza az egyetem padjaiba, esetleg egy új képzést kezdenétek, akkor érdemes azzal is megismerkednetek, milyen kötelezettségekre számíthattok.
Kell-e fizetnetek, ha állami ösztöndíjjal tanultatok?
Amikor hallgatói-jogviszony szerződésetek létrejött az egyetemmel, azaz beiratkoztatok egy adott képzésre, akkor több kötelezettséget is vállaltatok. Állami ösztöndíjas hallgatóként oklevélszerzési és hazai-munkavállalási kötelezettségről is olvashattatok a szerződésben. Így, ha állami ösztöndíjas képzéseteket szakítanátok meg még az oklevélszerzés előtt, akkor a következő esetek lehetségesek:
Állami ösztöndíjas hallgatóként csupán akkor keletkezhet visszafizetési kötelezettségetek, ha a sikeres oklevélszerzést követően, 20 éven belül nem tartotok fenn hazai munkaviszonyt annyi ideig, ameddig ösztöndíjasként tanultatok. Akkor a 20 év leteltével kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.
Mennyit kell fizetnetek önköltséges hallgatóként?
Ha önköltséges képzés elhagyását fontolgatjátok, bizonyára felmerült bennetek a kérdés, hogy ilyenkor is ki kell fizetnetek a teljes félévet, vagy az egyetemen töltött idő függvényében arányosan számolják el a tandíjat. Amennyiben félév közben döntötök úgy, hogy abbahagyjátok tanulmányaitokat, akkor az egyetem arányosan visszafizetheti az önköltséget. Arról, hogy pontosan hány százalékot kaphattok vissza a befizetett összegből, érdemes az adott intézmény holnapján tájékozódni. A határidőket azonban semmiképp se tévesszétek szem elől, ugyanis tandíjatok visszaigénylése csak akkor lehetséges, ha időben jelzitek passziváltatási vagy jogviszony megszüntetési szándékotokat az egyetemen. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy nem mentesültök a költségtérítés alól, azaz ki kell fizetnetek az adott félév tandíját.
Mi a teendő, ha szakot váltanátok?
Szakot váltani kétféleképpen tudtok, átvétellel vagy felvételi eljárás útján. Átvétel intézményen belül, vagy intézmények között is történhet a szakváltás, viszont csak akkor, ha ugyanazon képzési terület egy másik szakán folytatnátok tanulmányaitokat. A felvételi eljárás útján történő szakváltás ezzel szemben annyit jelent, hogy félbehagyjátok az egyetemet, de egy éven belül a felvételin bekerültök egy újabb szakra. Ebben az esetben nincs semmilyen kikötés azzal kapcsolatban, hogy milyen szakra válthattok, a lényeg, hogy legfeljebb egy éven belül újra beiratkozzatok.
Szakváltáskor érdemes a fent említett oklevélszerzési kötelezettséggel is számolnotok, ami röviden annyit jelent, hogy a képzési idő másfélszeresén belül - egy hat féléves alapképzés esetén például maximum kilenc félév alatt - meg kell szereznetek a diplomát. Ha ez nem sikerül, vissza kell fizetnetek a képzés költségének felét.Ha felvételi eljárás útján váltotok szakot, újraindul a számolás, és ismét a képzési idő másfélszerese áll majd rendelkezésetekre, hogy megszerezzétek a diplomát. Ha viszont ez nem sikerül, akkor nem csak az újabb, hanem az első képzésen igénybe vett állami félévek költségének felét is vissza kell fizetnetek. Ha azonban átvétellel kerültök új szakra, úgy nem kezdődik újra a számolás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
