Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Ha azok gondolkodtok, hogy szeptembertől nem ültök vissza az egyetem padjaiba, esetleg egy új képzést kezdenétek, akkor érdemes azzal is megismerkednetek, milyen kötelezettségekre számíthattok.
Kell-e fizetnetek, ha állami ösztöndíjjal tanultatok?
Amikor hallgatói-jogviszony szerződésetek létrejött az egyetemmel, azaz beiratkoztatok egy adott képzésre, akkor több kötelezettséget is vállaltatok. Állami ösztöndíjas hallgatóként oklevélszerzési és hazai-munkavállalási kötelezettségről is olvashattatok a szerződésben. Így, ha állami ösztöndíjas képzéseteket szakítanátok meg még az oklevélszerzés előtt, akkor a következő esetek lehetségesek:
Állami ösztöndíjas hallgatóként csupán akkor keletkezhet visszafizetési kötelezettségetek, ha a sikeres oklevélszerzést követően, 20 éven belül nem tartotok fenn hazai munkaviszonyt annyi ideig, ameddig ösztöndíjasként tanultatok. Akkor a 20 év leteltével kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.
Mennyit kell fizetnetek önköltséges hallgatóként?
Ha önköltséges képzés elhagyását fontolgatjátok, bizonyára felmerült bennetek a kérdés, hogy ilyenkor is ki kell fizetnetek a teljes félévet, vagy az egyetemen töltött idő függvényében arányosan számolják el a tandíjat. Amennyiben félév közben döntötök úgy, hogy abbahagyjátok tanulmányaitokat, akkor az egyetem arányosan visszafizetheti az önköltséget. Arról, hogy pontosan hány százalékot kaphattok vissza a befizetett összegből, érdemes az adott intézmény holnapján tájékozódni. A határidőket azonban semmiképp se tévesszétek szem elől, ugyanis tandíjatok visszaigénylése csak akkor lehetséges, ha időben jelzitek passziváltatási vagy jogviszony megszüntetési szándékotokat az egyetemen. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy nem mentesültök a költségtérítés alól, azaz ki kell fizetnetek az adott félév tandíját.
Mi a teendő, ha szakot váltanátok?
Szakot váltani kétféleképpen tudtok, átvétellel vagy felvételi eljárás útján. Átvétel intézményen belül, vagy intézmények között is történhet a szakváltás, viszont csak akkor, ha ugyanazon képzési terület egy másik szakán folytatnátok tanulmányaitokat. A felvételi eljárás útján történő szakváltás ezzel szemben annyit jelent, hogy félbehagyjátok az egyetemet, de egy éven belül a felvételin bekerültök egy újabb szakra. Ebben az esetben nincs semmilyen kikötés azzal kapcsolatban, hogy milyen szakra válthattok, a lényeg, hogy legfeljebb egy éven belül újra beiratkozzatok.
Szakváltáskor érdemes a fent említett oklevélszerzési kötelezettséggel is számolnotok, ami röviden annyit jelent, hogy a képzési idő másfélszeresén belül - egy hat féléves alapképzés esetén például maximum kilenc félév alatt - meg kell szereznetek a diplomát. Ha ez nem sikerül, vissza kell fizetnetek a képzés költségének felét.Ha felvételi eljárás útján váltotok szakot, újraindul a számolás, és ismét a képzési idő másfélszerese áll majd rendelkezésetekre, hogy megszerezzétek a diplomát. Ha viszont ez nem sikerül, akkor nem csak az újabb, hanem az első képzésen igénybe vett állami félévek költségének felét is vissza kell fizetnetek. Ha azonban átvétellel kerültök új szakra, úgy nem kezdődik újra a számolás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.