Mire kaphattok pontot a kollégiumi felvételin?

Tanulmányi eredmények, szociális rászorultság és sporteredmények – ezt mindet figyelembe veszik a kollégiumi pontszámításnál.

  • Eduline

Mi a kollégiumi jelentkezés menete?

Ha szeptembertől kollégistaként kezdenétek egyetemi tanulmányaitokat, akkor érdemes megismerkednetek a pontszámítás szabályaival. Ahhoz, hogy kollégiumi férőhelyet kapjatok, az egyetemi jelentkezéshez hasonlóan pályáznotok kell. A pályázat leadása történhet a Neptunon keresztül, míg más egyetemek postai úton bonyolítják a jelentkezést. Erről érdemes időben tájékozódnotok az adott intézmény holnapján.

Mikor kell jelentkeznetek?

 A kollégiumi jelentkezés időszaka különbözik attól függően, hogy elsőéves vagy felsőbb éves hallgatóként pályáztok. Felsőbb éves hallgatóként jellemzően május-június környékén kell leadnotok jelentkezéseteket, míg elsőévesként a felvételi ponthatárok kihirdetése után, azaz július végétől tehetitek meg mindezt.

Mi mindenre kaphattok pontot?

A pontszámítási szabályzatot az egyetemek határozzák meg, így az intézményenként különbözhet. A szociális helyzetet a legtöbb intézmény értékeli olyan szempontok alapján, mint a pályázóval egy háztartásban élők nettó jövedelme, azok egészségügyi állapota és az eltartottak száma. Pontozzák például, ha valaki elvált, esetleg munkanélküli szülők gyermeke, vagy árva. Nagyon fontos, hogy szociális helyzeteteket a megfelelő igazolással kell alátámasztanotok: adott esetben szükségetek lehet például kereseti igazolásra, anyakönyi kivonatra, tanulói vagy hallgatói jogviszony-igazolásra, vagy jogerős bírósági határozatra házasság felbontásáról.

A pontok megállapításakor azt is figyelembe veszik, hogy milyen távolságra laktok az adott intézménytől. Természetesen annál több pontra számíthattok, minél távolabb laktok az érintett egyetemtől.

A tanulmányi pontokat illetően szintén eltérően számolnak az egyetemen. A Debreceni Egyetem Kollégiumi és Szociális Bizottsága elsőéves hallgatók esetében még nem állapít meg tanulmányi pontot, így a jelentkezők első évben csak szociális ponttal pályázhatnak. Két lezárt félév után, azaz másodévesként már tanulmányi vagy szociális alapon is jelentkezhettek: így két különböző pontszámmal rendelkezhettek, amely közül az egyiknek el kell érnie a ponthatárt a férőhely elnyeréséhez.

Az ELTE kollégiumaiban más a számítás módja, itt már elsőévben is értékelik tanulmányi eredményeiteket, az érettségitek sikeressége alapján. Versenyeredményeiteket is figyelembe veszik, elsőévesként OKTV-helyezésért jár a pluszpont, később pedig TDK-eredményeitekkel vagy egyéb szakmai munkátokkal növelhetitek a pontszámotokat.

A BME kollégiumaiba való jelentkezéskor a közösségi tevékenységeiteket is pontokkal jutalmazzák, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen kiemelkedő sporttevékenységeteket is értékelik. Itt sem szabad azonban elfelejtkeznetek arról, hogy minden eredményeteket alá kell támasztanotok a megfelelő igazolással, ezek beszerzése pedig akár napokba, hetekbe is telhet, így érdemes időben elkezdni az összegyűjtésüket.

Mitől függ, hogy melyik kollégiumba vesznek fel?

A legtöbb egyetemen magasabb ponthatárt kell megugranotok a magas komfortfokozatú kollégiumokba való bekerüléshez, míg az alacsonyabb komfortfokozatú helyekre kevesebb ponttal is felvételt nyerhettek. Az BME esetében is preferencia-sorrendet kell felállítanotok a jelentkezéskor, első helyen jelölve azt a kollégiumot, ahová a legszívesebben költöznétek.

Néhány intézményben a különböző szobatípusok is eltérő ponthatárral érhetők el, a Debreceni Egyetem kollégiumaiban egyágyas szobában csak felsőbbéves hallgatóként, igen magas pontszámot elérve lakhattok, míg a 3-6 ágyas helyekre kevesebb pont is elegendő.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.