Nem elég a megalázó fizetés, sokan ingyen dolgoznak az egyetemeken

Az alacsony bérek mellett több egyetemen bevett gyakorlat, hogy a tanárokat díjazás nélkül, egyfajta „társadalmi szerepvállalásként” foglalkoztatják, vagyis nem kapnak fizetést munkájukért.

  • Csik Veronika

Az Átlátszó készítette egy látványos összegzést, amiben 28 egyetemtől kaptak választ, az adatok alapján pedig összesen 11 olyan intézmény volt, ahol ingyen oktató tanárokat is foglalkoztatnak, ami az egyetemek 39,2%-a.

Legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgoznak önkéntesként, összesen 166-an, vagyis lényegében

minden ötödik „külsős” tanár, az összes oktató 5,95%-a ellenérték nélkül dolgozik az egyetemen - írják.

Az ELTE mindezt azzal indokolta, hogy az "önkéntesség alapja, hogy szoros tudományos-kutatási kapcsolat van az adott személlyel vagy annak szervezetével (munkáltatójával)".

A gyűjtésből kiderül, viszonylag magas a fizetés nélkül dolgozók száma a Pécsi Tudományegyetemen (92), a Szent István Egyetemen (36), illetve a Miskolci és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is (31-31). Voltak azonban olyan intézmények is, ahol a teljes oktatói létszám elenyésző részét, mindössze 1-2 tanárt foglalkoztatnak ellentételezés nélkül.

Mennyit keres egy egyetemi tanár?

Nem sokat. A felsőoktatási oktatók, kutatók bérét ugyanis utoljára 3 évvel ezelőtt, egészen pontosan 2016 és 2018 között  emelték, három lépésben, így összesen 27%-kal nőttek a keresetek - összegzi az Átlátszó.

Néhány héttel ezelőtt egy, az ELTE-n tanító egyetemi adjunktus Facebook-posztban mutatta meg, hogy doktori végzettsége, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettsége ellenére egyhavi fizetése nem éri el a nettó 200 ezer forintot sem, mindössze 192 ezer forint. Ez az összeg nemcsak a diplomával rendelkezők átlagos órabérétől marad el, gyakorlatilag még egy nyári diákmunkával is többet lehet ennél keresni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.