Az alacsony bérek mellett több egyetemen bevett gyakorlat, hogy a tanárokat díjazás nélkül, egyfajta „társadalmi szerepvállalásként” foglalkoztatják, vagyis nem kapnak fizetést munkájukért.
Az Átlátszó készítette egy látványos összegzést, amiben 28 egyetemtől kaptak választ, az adatok alapján pedig összesen 11 olyan intézmény volt, ahol ingyen oktató tanárokat is foglalkoztatnak, ami az egyetemek 39,2%-a.
Legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgoznak önkéntesként, összesen 166-an, vagyis lényegében
minden ötödik „külsős” tanár, az összes oktató 5,95%-a ellenérték nélkül dolgozik az egyetemen - írják.
Az ELTE mindezt azzal indokolta, hogy az "önkéntesség alapja, hogy szoros tudományos-kutatási kapcsolat van az adott személlyel vagy annak szervezetével (munkáltatójával)".
A gyűjtésből kiderül, viszonylag magas a fizetés nélkül dolgozók száma a Pécsi Tudományegyetemen (92), a Szent István Egyetemen (36), illetve a Miskolci és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is (31-31). Voltak azonban olyan intézmények is, ahol a teljes oktatói létszám elenyésző részét, mindössze 1-2 tanárt foglalkoztatnak ellentételezés nélkül.
Mennyit keres egy egyetemi tanár?
Nem sokat. A felsőoktatási oktatók, kutatók bérét ugyanis utoljára 3 évvel ezelőtt, egészen pontosan 2016 és 2018 között emelték, három lépésben, így összesen 27%-kal nőttek a keresetek - összegzi az Átlátszó.
Néhány héttel ezelőtt egy, az ELTE-n tanító egyetemi adjunktus Facebook-posztban mutatta meg, hogy doktori végzettsége, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettsége ellenére egyhavi fizetése nem éri el a nettó 200 ezer forintot sem, mindössze 192 ezer forint. Ez az összeg nemcsak a diplomával rendelkezők átlagos órabérétől marad el, gyakorlatilag még egy nyári diákmunkával is többet lehet ennél keresni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
