Az alacsony bérek mellett több egyetemen bevett gyakorlat, hogy a tanárokat díjazás nélkül, egyfajta „társadalmi szerepvállalásként” foglalkoztatják, vagyis nem kapnak fizetést munkájukért.
Az Átlátszó készítette egy látványos összegzést, amiben 28 egyetemtől kaptak választ, az adatok alapján pedig összesen 11 olyan intézmény volt, ahol ingyen oktató tanárokat is foglalkoztatnak, ami az egyetemek 39,2%-a.
Legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgoznak önkéntesként, összesen 166-an, vagyis lényegében
minden ötödik „külsős” tanár, az összes oktató 5,95%-a ellenérték nélkül dolgozik az egyetemen - írják.
Az ELTE mindezt azzal indokolta, hogy az "önkéntesség alapja, hogy szoros tudományos-kutatási kapcsolat van az adott személlyel vagy annak szervezetével (munkáltatójával)".
A gyűjtésből kiderül, viszonylag magas a fizetés nélkül dolgozók száma a Pécsi Tudományegyetemen (92), a Szent István Egyetemen (36), illetve a Miskolci és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is (31-31). Voltak azonban olyan intézmények is, ahol a teljes oktatói létszám elenyésző részét, mindössze 1-2 tanárt foglalkoztatnak ellentételezés nélkül.
Mennyit keres egy egyetemi tanár?
Nem sokat. A felsőoktatási oktatók, kutatók bérét ugyanis utoljára 3 évvel ezelőtt, egészen pontosan 2016 és 2018 között emelték, három lépésben, így összesen 27%-kal nőttek a keresetek - összegzi az Átlátszó.
Néhány héttel ezelőtt egy, az ELTE-n tanító egyetemi adjunktus Facebook-posztban mutatta meg, hogy doktori végzettsége, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettsége ellenére egyhavi fizetése nem éri el a nettó 200 ezer forintot sem, mindössze 192 ezer forint. Ez az összeg nemcsak a diplomával rendelkezők átlagos órabérétől marad el, gyakorlatilag még egy nyári diákmunkával is többet lehet ennél keresni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
