Elhalasztanátok az egyetemkezdést? Így működik a passziváltatás az első félévben

Bekerültetek az egyetemre, mégsem szeretnétek elkezdeni a tanulmányaitokat szeptemberben? Mutatjuk a lehetőségeiteket.

  • Eduline

Mit is jelent a passzív félév?

A passzív félév azt jelenti, hogy az adott félévben nincs hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel, tehát nem kell órákra járnotok, sem vizsgákat tennetek. Önköltséges hallgatóként a tandíjfizetés alól is mentesültök ebben az időszakban. Mindez viszont azt is jelenti, hogy sem ösztöndíjat, sem diákhitelt nem igényelhettek, sőt érvényes diákigazolványotok sem lesz. A diákmunka miatt azonban nem kell aggódnotok, azt ugyanis passzív hallgatói jogviszonnyal is végezhettek.

Arról, hogy passzív vagy aktív hallgatói jogviszonyban lesztek az adott félévben, a szemeszter elején kell dönteni a Neptunban. Nincs költsége annak, ha a passzív státuszt választjátok, a határidőkre viszont érdemes odafigyelnetek, ugyanis a beiratkozási időszak befejeztével díjat számolhatnak fel az utólagos passziváltatásért.

Lehet-e halasztani a legelső félévben?

A legtöbb egyetemen csak egy sikeres, lezárt félévvel a hátatok mögött passziváltathattok, de akadnak olyan intézmények, ahol ez nem feltétel. Azt viszont fontos észben tartanotok, hogy hallgatói jogviszonyotok a beiratkozással jön létre, így annak elmulasztása nélkül nincs lehetőségetek halasztásra, így arról csak a beiratkozás után dönthettek, passziváltattok-e. Az aktív és passzív félévekre vonatkozó szabályzat egyetemenként különbözik, így érdemes a konkrét intézmény honlapján tájékozódnotok, ha elhalasztanátok az egyetemkezdést. 

Példul a Debreceni Egyetem szabályzatában például ez olvasható, hogy a felvételi után, a félév elején mindenki köteles beiratkozni az illetékes karra. "Aki nem iratkozik be, elveszti jogosultságát a képzésben. A beiratkozást követően, mint az egyetem hallgatója kérheti a szabályoknak megfelelően hallgatói jogviszonya szüneteltetését (passzív félévet).” A Budapesti Corvinus Egyetem szabályzata pedig azt írja: „az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor, kivéve az 5/A. bekezdésben meghatározott esetet, mely így hangzik: az alapképzésre beiratkozott hallgató a tanulmányai megkezdése előtt kérheti tanulmányainak maximum 2 félévvel történő halasztását.”

Hány passzív félévetek lehet?

Egymás után legfeljebb két félévet passziváltathattok, az összes passzivált félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét. Természetesen itt is akadnak kivételek, ugyanis bizonyos egyetemeken dékáni engedéllyel van lehetőségetek egymás után kettőnél több passziváltatására is, amennyiben azt váratlan, önhibátokon kívüli okból, például valamilyen baleset vagy betegség miatt kérvényezitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.