Elhalasztanátok az egyetemkezdést? Így működik a passziváltatás az első félévben

Bekerültetek az egyetemre, mégsem szeretnétek elkezdeni a tanulmányaitokat szeptemberben? Mutatjuk a lehetőségeiteket.

  • Eduline

Mit is jelent a passzív félév?

A passzív félév azt jelenti, hogy az adott félévben nincs hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel, tehát nem kell órákra járnotok, sem vizsgákat tennetek. Önköltséges hallgatóként a tandíjfizetés alól is mentesültök ebben az időszakban. Mindez viszont azt is jelenti, hogy sem ösztöndíjat, sem diákhitelt nem igényelhettek, sőt érvényes diákigazolványotok sem lesz. A diákmunka miatt azonban nem kell aggódnotok, azt ugyanis passzív hallgatói jogviszonnyal is végezhettek.

Arról, hogy passzív vagy aktív hallgatói jogviszonyban lesztek az adott félévben, a szemeszter elején kell dönteni a Neptunban. Nincs költsége annak, ha a passzív státuszt választjátok, a határidőkre viszont érdemes odafigyelnetek, ugyanis a beiratkozási időszak befejeztével díjat számolhatnak fel az utólagos passziváltatásért.

Lehet-e halasztani a legelső félévben?

A legtöbb egyetemen csak egy sikeres, lezárt félévvel a hátatok mögött passziváltathattok, de akadnak olyan intézmények, ahol ez nem feltétel. Azt viszont fontos észben tartanotok, hogy hallgatói jogviszonyotok a beiratkozással jön létre, így annak elmulasztása nélkül nincs lehetőségetek halasztásra, így arról csak a beiratkozás után dönthettek, passziváltattok-e. Az aktív és passzív félévekre vonatkozó szabályzat egyetemenként különbözik, így érdemes a konkrét intézmény honlapján tájékozódnotok, ha elhalasztanátok az egyetemkezdést. 

Példul a Debreceni Egyetem szabályzatában például ez olvasható, hogy a felvételi után, a félév elején mindenki köteles beiratkozni az illetékes karra. "Aki nem iratkozik be, elveszti jogosultságát a képzésben. A beiratkozást követően, mint az egyetem hallgatója kérheti a szabályoknak megfelelően hallgatói jogviszonya szüneteltetését (passzív félévet).” A Budapesti Corvinus Egyetem szabályzata pedig azt írja: „az első szüneteltetésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor, kivéve az 5/A. bekezdésben meghatározott esetet, mely így hangzik: az alapképzésre beiratkozott hallgató a tanulmányai megkezdése előtt kérheti tanulmányainak maximum 2 félévvel történő halasztását.”

Hány passzív félévetek lehet?

Egymás után legfeljebb két félévet passziváltathattok, az összes passzivált félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét. Természetesen itt is akadnak kivételek, ugyanis bizonyos egyetemeken dékáni engedéllyel van lehetőségetek egymás után kettőnél több passziváltatására is, amennyiben azt váratlan, önhibátokon kívüli okból, például valamilyen baleset vagy betegség miatt kérvényezitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.