"Siralmas állapotok vannak" - doktori végzettséggel kevesebb, mint 200 ezres fizetést kapott az ELTE egyik oktatója

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint egyáltalán nem egyedi az eset, "ez a magyar valóság". A tanársegédek órabére még 900 forint sincs.

  • Tóth Alexandra

542 EUR (192.506 ft), ennyit keres ma Magyarországon egy egyetemi adjunktus, doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel

- írta néhány napja az elutalt fizetéséről szóló kép mellé az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik adjunktusa, aki azt is hozzátette: nem tudja eldönteni, hogy ez az egyetemi oktatók szégyene vagy az országé.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint ez egyáltalán nem kirívó eset, egy egyetemi tanársegéd, aki doktori iskolába jár, vagy már el is végezte, 147 477 nettót - órabérben 883 forintot keres - mondta az RTL Híradónak.

Az RTL az egyetemi oktatók fizetésemelésével kapcsolatban Gulyás Gergelyt kérdezte a csütörtöki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, szeptember 1-jével 15 százalékos, január 1-jével újabb 15 százalékos fizetésemelés lesz az állami fenntartású egyetemeken.

Az oktatói bértábla más pontjain is nagy a baj

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az 1500 forintos „álomhatárt” az órabéreknél csak az egyetemi docensek és az egyetemi tanárok érik el, míg a KSH által novemberben mért bruttó 438 200 forintos átlagbért csak a habilitált egyetemi docensek érik el (a habilitálás a PhD tudományos fokozatot követő cím megszerzése), bruttó bérük ugyanis 471 240 forint. A legmagasabb fizetéssel a nemzetközileg is kiemelkedő tudományos teljesítményű, több évtizede kutató és oktató professzorok számolhatnak, a bruttó 587 ezres bér nettó összege adókedvezmény nélkül így is alig haladja meg a 390 ezer forintot. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.