"Siralmas állapotok vannak" - doktori végzettséggel kevesebb, mint 200 ezres fizetést kapott az ELTE egyik oktatója

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint egyáltalán nem egyedi az eset, "ez a magyar valóság". A tanársegédek órabére még 900 forint sincs.

  • Tóth Alexandra

542 EUR (192.506 ft), ennyit keres ma Magyarországon egy egyetemi adjunktus, doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel

- írta néhány napja az elutalt fizetéséről szóló kép mellé az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik adjunktusa, aki azt is hozzátette: nem tudja eldönteni, hogy ez az egyetemi oktatók szégyene vagy az országé.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint ez egyáltalán nem kirívó eset, egy egyetemi tanársegéd, aki doktori iskolába jár, vagy már el is végezte, 147 477 nettót - órabérben 883 forintot keres - mondta az RTL Híradónak.

Az RTL az egyetemi oktatók fizetésemelésével kapcsolatban Gulyás Gergelyt kérdezte a csütörtöki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, szeptember 1-jével 15 százalékos, január 1-jével újabb 15 százalékos fizetésemelés lesz az állami fenntartású egyetemeken.

Az oktatói bértábla más pontjain is nagy a baj

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az 1500 forintos „álomhatárt” az órabéreknél csak az egyetemi docensek és az egyetemi tanárok érik el, míg a KSH által novemberben mért bruttó 438 200 forintos átlagbért csak a habilitált egyetemi docensek érik el (a habilitálás a PhD tudományos fokozatot követő cím megszerzése), bruttó bérük ugyanis 471 240 forint. A legmagasabb fizetéssel a nemzetközileg is kiemelkedő tudományos teljesítményű, több évtizede kutató és oktató professzorok számolhatnak, a bruttó 587 ezres bér nettó összege adókedvezmény nélkül így is alig haladja meg a 390 ezer forintot. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.