Szerdán döntött a kormány: idén is kapnak "felmentést" azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) korábbi becslése szerint idén 20-25 ezer végzős egyetemistának gyűlt meg a baja a nyelvtanulással - ők a "nyelvvizsga-amnesztia" nélkül nem kapnák meg a diplomájukat.
Cikkünk frissült: Pénteken megjelent a Magyar Közlönyben, hogy pontosan kik vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül.
A kormány elfogadta a HÖOK javaslatát, és felfüggeszti a nyelvvizsga-követelményt a 2021. augusztus 31-ig végzőkre. Így idén sem szükséges nyelvvizsga a diploma átvételéhez
- jelentette be a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Facebook-oldalán.
A pontos részleteket egyelőre még nem ismerjük, de amint megjelenik a rendelet, megírjuk.
Sokáig úgy tűnt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem számol újabb nyelvvizsga-amnesztiával (tavaly a járványhelyzetre hivatkozva nyelvvizsga nélkül is megkaphatták diplomájukat azok, akik augusztus végéig záróvizsgáztak), legalábbis február elején ezt írta a tárca az Eduline kérdésére. A napokban azonban mégis meghallgatták a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) javaslatát.
Ők azt javasolták, idén is adjanak nyelvvizsga-amnesztiát a végzős egyetemistáknak és főiskolásoknak. A szervezet becslése szerint akár 25 ezer diploma is bennragadhat a nyelvvizsga hiánya miatt, a hallgatók egy része ugyanis nem tudta megszerezni a bőrkötétes bizonyítványt – márciusban a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak.
A kormány tegnap döntött az amnesztiáról: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter kedden kijelentette, azt javasolják a kormánynak, hogy idén is kaphassák meg a diplomájukat azok a hallgatók, akik nem tudtak nyelvvizsgát szerezni az elmúlt hónapokban.
Nem mindenki támogatta az ötletet
A Nyelvtudásért Egyesület a HÖOK kezdeményezésére reagálva jelezte, szerintük az idei szezonban nem vizsgáznának kevesebben, mint 2019-ben (amikor még a hagyományos rendszerben működött a nyelvvizsgaszektor). Az egyesület szerint más okok állnak a nyelvvizsga nélkül egyetemet végzők magas száma mögött - a válság által anyagilag komolyan érintett vizsgaközpontok szerint nem a nyelvvizsga-amnesztia, hanem a megfelelő nyelvi képzés biztosítása lenne a megoldás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
