Az Alkotmánybíróság szerint nem Alaptörvény-ellenes az alapítványi egyetemek szabályozása

Az eredetileg meghatározott 90 nap helyett végül kisebb késéssel, 113 nap után megszületett a határozat.

  • Eduline

A Fővárosi Törvényszék még február végén indítványozta az Alkotmánybíróságnál (Ab), hogy tegyék semmissé a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) modellváltását megvalósító törvényt. Továbbá azt is alaptörvény-ellenesnek tartották, hogy a felsőoktatási törvény módosítása után a választott szenátus helyett minden alapítványi tulajdonba adott egyetemen a fenntartó alapítvány fogadhatja el egyebek közt az intézmény költségvetését, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, illetve ők írják ki a rektori pályázatot.

Az Alaptörvény szerint 90 napon belül kellett volna dönteni az ügyben, de az most csak késéssel, a 113. napon valósult meg - számolt be róla a hvg.hu. A pénteken közzétett Ab-határozat nem semmisítette meg a vitatott paragrafusokat, de kimondta:

alkotmányos követelmény, hogy a fenntartó köteles a felsőoktatási intézmény szenátusát – mint a felsőoktatási intézmény oktatási-kutatási autonómiájának letéteményesét – megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt biztosítani, továbbá lehetőséget kell biztosítania érdemi javaslattétel megfogalmazására, amelyet a fenntartónak nyomon követhető módon figyelembe kell vennie döntéshozatala során.

Az indoklásban Ab hangsúlyozza, hogy a fenntartói jogkört gyakorló kuratórium és a felsőoktatási intézmény közös feladata és közös felelőssége a működés hatékonyságának és az oktatási-kutatás minőségének biztosítása. A költségvetés végleges elfogadása a kuratórium részéről például „nem sérti a felsőoktatási intézmény autonómiáját, amennyiben a költségvetés részletes megalkotásában a szenátus érdemi megismerési, javaslattételi és véleményezési lehetőséggel bírt”. A rektori pályázat kiírása feltételezi azt, hogy a rektori pályázatra javaslattétel készüljön, ami szenátusi jogkör, tehát „a szenátusnak érdemi befolyást biztosító jogszabályi környezet alapján a támadott szabályozás nem alaptörvény-ellenes”.

Az Alkotmánybíróság a közleményben arra is kitért, hogy az SZFE-vel kapcsolatban további két ügy van még náluk folyamatban, ezekről később döntenek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.