Külföldön tanulnátok tovább? Erre az ösztöndíjra még pályázhattok

A Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra olyanok jelentkezhetnek, akik külföldi egyetemen szeretnének továbbtanulni. A támogatás a felvételi vizsgát és a kiutazás költségeit fedezi.

  • Csik Veronika

Kik pályázhatnak?

A Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra olyanok jelentkezhetnek, akik a pályázati kiírásban megjelölt 66 külföldi egyetem egyikére, alap- vagy mesterszakra felvételiztek, és 18-25 év közötti középiskolai diákok vagy egyetemi hallgatók (aktív vagy passzív jogviszonnyal). Fontos, hogy aki már külföldön tanul, nem veheti igénybe az ösztöndíjat, illetve nem vonható össze az Erasmus programokkal sem.

A támogatás alapvetően egy külföldi diploma megszerzését támogatja, de a tartalmazza többek között a tandíj, szállás, diákvízum, tankönyvek, egészségügyi biztosítás, ott-tartózkodás és az utazási költségeket is.

Hogyan lehet pályázni?

A pályázatotokat online kell beadni egy jelentkezésilap kitöltésével. Vannak olyan dokumentumok, amiket érdemes előre beszkennelni, mellékelni – áll a pályázat kiírásában. Ezek a következők:

  • magyar állampolgárságot vagy a magyar nemzetiséget igazoló papírok,
  • tanulói/magántanulói jogviszonyigazolás,
  • hallgatói jogviszonyigazolás,
  • az elmúlt 3 tanévben (2018/2019, 2019/2020, 2020/2021) elért eredményeket igazoló oklevelek, versenyeredmények, érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga.

Mi érhet plusz pontokat?

Például Nemzetközi Tudományos Diákolimpia helyezése, OKTV, OTDK vagy Szakmai Érettségi Tantárgyak Versenyén elért helyezés vagy részvétel is számíthat. De pluszpontot érnek az országos művészeti versenyek és korábbi ösztöndíjak is.

Mennyi az annyi? 

Európai Unió egyetemeire legfeljebb 14 320 000 forintot, nem európai uniós állam egyetemére legfeljebb 23 640 000 forintot igényelhettek. Ezen kívül Észak-amerikai egyetemek esetében legfeljebb 27 640 000 forint igényelhető. Ha ázsiai és a csendes-óceáni térségben tanulnátok, akkor maximum 17 300 000 forintot kérhettek.

Fontos, hogy a fenti összegekkel csak benneteket támogatnak, ebbe az esetleg veletek utazó családtag és útitárs nem számolható bele. Az egyes kiadásokra tervezhető költségek maximális összegét a pályázati kiírás tartalmazza.

Mit kell cserébe vállalni?

Például egy szemeszterben legalább húsz, egy trimeszterben legalább tizenöt teljesített kreditet kell megszereznetek, vagy ezekkel azonos óraszámot kell teljesítenetek.

Hasonlóan a magyar állami egyetemi félévekhez, itt is vállalnotok kell, hogy egy-két éves külföldi tanulmányaikat követő öt éven – ennél hosszabb időtartamú támogatás esetén tíz éven – belül az ösztöndíjas féléveitek számával megegyező időtartamban dolgoztok itthon. Sőt, nem teljesítés esetén visszafizetési kötelezettség is terhel benneteket. Illetve azt is vállalnotok kell, hogy 2021. június 30. és július 4. között részt vesztek a Nemzeti Tehetség Központ kiválasztótáborban.

A pályázat beadásának határideje: 2021. június 14. (hétfő) 12:00 óra. A jelentkezés menetét, a teljesítendő feltételeket és az egyetemek listáját itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.