Idén egészen mást jelent a "nyári egyetem": a járvány miatt több helyen meghosszabbították a félévet

Több egyetemen meghosszabbították a tavaszi tanévet, hogy a hallgatók be tudják pótolni a koronavírus-járvány és az online oktatás miatt elmaradt gyakorlati órákat, míg más felsőoktatási intézményekben azoknak lesz több idejük a vizsgákra, akik részt vettek a járványügyi védekezésben.

  • Csik Veronika

A Debreceni Egyetemen tizennégyből összesen hat kar kérte a félévhosszabbítást

Az orvosi kar mellett az egészségügyi, a gyógyszerésztudományi, a műszaki, a népegészségügyi, valamint a természettudományi és technológiai kar is a hosszabbítás mellett döntött, így a tanév akár augusztus 31-ig is tarthat. Így tudják pótolni az elmaradt szakmai gyakorlatokat.

A szorgalmi időszak egyébként május közepén ért véget, a vizsgákat, szakmai gyakorlatokat, záróvizsgákat, diplomavédéseket és alkalmassági vizsgákat azonban már hagyományos módon is megtarthatják a tanszékek, a karok többsége ezért már nem online vizsgákat szervez. A következő hetekben egyébként összesen több mint 26 ezer 800 hallgató fog vizsgázni a Debreceni Egyetemen.

Áprilisban jelent meg az a kormányrendelet, amely alapján a felsőoktatási intézmények úgy dönthetnek, hogy meghosszabbítják a tavaszi szemesztert, pontosabban - ahogy a jogszabály fogalmaz - a felsőoktatási törvényben meghatározott "félév, illetve tanév hosszára meghatározott oklevélszerzési időszaktól eltérhetnek. Ezek alapján az egyetemi tanév hosszabb lehet tíz hónapnál (doktori képzés esetén tizenkét hónapnál), a tavaszi félév pedig hosszabb lehet öt hónapnál.

Miskolcon nem hosszabbítanak

A Miskolci Egyetemen is döntöttek, a dékánok, a hallgatói és a doktorandusz hallgatói önkormányzat szerint nem indokolt a 2020/2021-es tanév meghosszabbítása - olvasható az intézmény oldalán. Náluk a tervezett időpontban, vagyis június 26-án ér majd véget a vizsgaidőszak, a járvány elleni védekezésben részt vevő hallgatók azonban egészen július 9-ig vizsgázhatnak.

A Semmelweis Egyetemen szintén a járványügyi védekezésben részt vevő hallgatók számíthatnak arra, hogy több idejük lesz a vizsgákra. A döntés sokakat érint, a hallgatói önkormányzat elnöke az Eduline-nak áprilisban azt mondta, a járvány harmadik hulláma alatt naponta körülbelül 800 semmelweises hallgató vállal munkát a tanulmányai mellett – vannak, akik önkéntesként dolgoznak, másokat a kormányhivatalok rendelnek ki. Ők a vizsgaidőszak utáni két hétben is írásbelizhetnek/szóbelizhetnek majd, sőt az osztott képzésen tanulók dékáni engedéllyel még a harmadik héten is vizsgázhatnak, míg az osztatlan szakok hallgatói (például az orvostan- és fogorvostan-hallgatók, leendő gyógyszerészek) augusztusban is vizsgázhatnak majd.

ELTE: nem kapnak felmentést azok, akiknek nincs védettségi igazolványuk

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már a következő félévet tervezik, a 2021/22-es tanévet ugyanis már a hagyományos formában szeretnék elkezdeni,

az oltási védettség hiánya önmagában nem fogja feljogosítani a hallgatókat a távolléti oktatási rendre, sem a munkavállalókat az otthoni munkavégzésre - olvasható az egyetem honlapján.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem távolléti formában szervezi a vizsgaidőszakot - írja az egyetem, ugyanakkor "szigorú óvintézkedések mellett" jelenléti formában is engedélyeznek bizonyos oktatási tevékenységeket - vagyis több kar hallgatói is személyesen vesznek majd részt a (pót)laborgyakorlatokon a nyár elején.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.