Idén egészen mást jelent a "nyári egyetem": a járvány miatt több helyen meghosszabbították a félévet

Több egyetemen meghosszabbították a tavaszi tanévet, hogy a hallgatók be tudják pótolni a koronavírus-járvány és az online oktatás miatt elmaradt gyakorlati órákat, míg más felsőoktatási intézményekben azoknak lesz több idejük a vizsgákra, akik részt vettek a járványügyi védekezésben.

  • Csik Veronika

A Debreceni Egyetemen tizennégyből összesen hat kar kérte a félévhosszabbítást

Az orvosi kar mellett az egészségügyi, a gyógyszerésztudományi, a műszaki, a népegészségügyi, valamint a természettudományi és technológiai kar is a hosszabbítás mellett döntött, így a tanév akár augusztus 31-ig is tarthat. Így tudják pótolni az elmaradt szakmai gyakorlatokat.

A szorgalmi időszak egyébként május közepén ért véget, a vizsgákat, szakmai gyakorlatokat, záróvizsgákat, diplomavédéseket és alkalmassági vizsgákat azonban már hagyományos módon is megtarthatják a tanszékek, a karok többsége ezért már nem online vizsgákat szervez. A következő hetekben egyébként összesen több mint 26 ezer 800 hallgató fog vizsgázni a Debreceni Egyetemen.

Áprilisban jelent meg az a kormányrendelet, amely alapján a felsőoktatási intézmények úgy dönthetnek, hogy meghosszabbítják a tavaszi szemesztert, pontosabban - ahogy a jogszabály fogalmaz - a felsőoktatási törvényben meghatározott "félév, illetve tanév hosszára meghatározott oklevélszerzési időszaktól eltérhetnek. Ezek alapján az egyetemi tanév hosszabb lehet tíz hónapnál (doktori képzés esetén tizenkét hónapnál), a tavaszi félév pedig hosszabb lehet öt hónapnál.

Miskolcon nem hosszabbítanak

A Miskolci Egyetemen is döntöttek, a dékánok, a hallgatói és a doktorandusz hallgatói önkormányzat szerint nem indokolt a 2020/2021-es tanév meghosszabbítása - olvasható az intézmény oldalán. Náluk a tervezett időpontban, vagyis június 26-án ér majd véget a vizsgaidőszak, a járvány elleni védekezésben részt vevő hallgatók azonban egészen július 9-ig vizsgázhatnak.

A Semmelweis Egyetemen szintén a járványügyi védekezésben részt vevő hallgatók számíthatnak arra, hogy több idejük lesz a vizsgákra. A döntés sokakat érint, a hallgatói önkormányzat elnöke az Eduline-nak áprilisban azt mondta, a járvány harmadik hulláma alatt naponta körülbelül 800 semmelweises hallgató vállal munkát a tanulmányai mellett – vannak, akik önkéntesként dolgoznak, másokat a kormányhivatalok rendelnek ki. Ők a vizsgaidőszak utáni két hétben is írásbelizhetnek/szóbelizhetnek majd, sőt az osztott képzésen tanulók dékáni engedéllyel még a harmadik héten is vizsgázhatnak, míg az osztatlan szakok hallgatói (például az orvostan- és fogorvostan-hallgatók, leendő gyógyszerészek) augusztusban is vizsgázhatnak majd.

ELTE: nem kapnak felmentést azok, akiknek nincs védettségi igazolványuk

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már a következő félévet tervezik, a 2021/22-es tanévet ugyanis már a hagyományos formában szeretnék elkezdeni,

az oltási védettség hiánya önmagában nem fogja feljogosítani a hallgatókat a távolléti oktatási rendre, sem a munkavállalókat az otthoni munkavégzésre - olvasható az egyetem honlapján.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem távolléti formában szervezi a vizsgaidőszakot - írja az egyetem, ugyanakkor "szigorú óvintézkedések mellett" jelenléti formában is engedélyeznek bizonyos oktatási tevékenységeket - vagyis több kar hallgatói is személyesen vesznek majd részt a (pót)laborgyakorlatokon a nyár elején.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.