Egyetem lenne a Magyar Rádió volt épületében

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új központi campusának kialakítása a Szentkirályi utcai, Mikszáth téri és Bródy Sándor utcai meglévő épületeken túl a Magyar Rádió volt épületegyüttesét (Esterházy- és Károlyi-palota) is érintené.

  • Eduline/MTI

A jelenleg több városban működő Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) összevont campust hoz létre a Józsefvárosban – szúrta ki az egyetem honlapján a hvg.hu. A kivitelezéshez a közbeszerzési pályázatot 2023-ban írhatják ki, a Magyar Nemzet szerint a becslések alapján 2027-ben nyithatja meg kapuit az új központ. Az előkészítési munkálatokat a Budapest Fejlesztési Központ fogja össze, jelenleg a területen lévő ingatlanok állapotának felmérése zajlik.

A PPKE megkapja majd a Magyar Rádió volt épületegyüttesét, ezután született meg az igény a campusra. Becker Pál, fejlesztési főigazgató elmondta, hogy eredetileg kollégiumot nem terveztek a campusra, de jelenleg már egy háromszáz fős kollégiumban gondolkodnak.

A tervek szerint az új campuson lesznek laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok, egyetemi könyvtár és ahhoz tartozó olvasótermek, sőt 300 fős szakkollégium és sportpálya is létrejön majd. Mindezeken túl hangversenyeket, koncerteket is rendeznének az épületekben.

Az egyetemnek egyébként a belvárosban, a Szentkirályi utcában található a központi épülete, ahol a Jog- és Államtudományi Kar működik, néhány száz méterrel odébb pedig, a Mikszáth téren található a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar épülete.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.