Új szavazást kérnek a Szegedi Tudományegyetem modellváltásáról

A pénteki szenátusi ülésen többeknek az sem volt világos, hogy miről szavaznak.

  • Eduline

Pénteken 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusa elfogadta az egyetemi modellváltást, így a jövőben alapítványi fenntartásban működnek. Szajbély Mihály a bölcsészkar volt dékánja azonban beadványt nyújtott be azért, hogy megismételjék a fenntartóváltásról szóló szavazást - írja a hvg.hu.

A lap szerint a pénteki rendkívüli ülésen különösen zajlott a szavazás, Rovó László rektor kétszer is elindította azt, pedig többeknek nem is volt egészen világos, pontosan miről döntenek. A helyzetet bonyolította, hogy a résztvevők többsége online vett részt az ülésen, illetve, hogy végül egy módosított határozati javaslatról kellett dönteniük, ezt pedig volt, aki csak aznap kapta kézhez. Az ülésre Szajbély Mihály is beadott egy módosító javaslatot, ám mikor azt elemzték, nem kapott szót.

A szegedi mellett pénteken a pécsi egyetem is szavazott a fenntartóváltásról, itt szintén a modellváltás mellett döntöttek, úgy, mint csütörtökön a Semmelweis Egyetem szenátusa. Így mindhárom egyetem követte a Debreceni Egyetem példáját, ahol január 21-én szavaztak az alapítványi fenntartó mellett. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.