Új szavazást kérnek a Szegedi Tudományegyetem modellváltásáról

A pénteki szenátusi ülésen többeknek az sem volt világos, hogy miről szavaznak.

  • Eduline

Pénteken 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusa elfogadta az egyetemi modellváltást, így a jövőben alapítványi fenntartásban működnek. Szajbély Mihály a bölcsészkar volt dékánja azonban beadványt nyújtott be azért, hogy megismételjék a fenntartóváltásról szóló szavazást - írja a hvg.hu.

A lap szerint a pénteki rendkívüli ülésen különösen zajlott a szavazás, Rovó László rektor kétszer is elindította azt, pedig többeknek nem is volt egészen világos, pontosan miről döntenek. A helyzetet bonyolította, hogy a résztvevők többsége online vett részt az ülésen, illetve, hogy végül egy módosított határozati javaslatról kellett dönteniük, ezt pedig volt, aki csak aznap kapta kézhez. Az ülésre Szajbély Mihály is beadott egy módosító javaslatot, ám mikor azt elemzték, nem kapott szót.

A szegedi mellett pénteken a pécsi egyetem is szavazott a fenntartóváltásról, itt szintén a modellváltás mellett döntöttek, úgy, mint csütörtökön a Semmelweis Egyetem szenátusa. Így mindhárom egyetem követte a Debreceni Egyetem példáját, ahol január 21-én szavaztak az alapítványi fenntartó mellett. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.