Élet az OKJ-s képzések után: kik tanulhatnak ingyen az új rendszerben?

A 2021-től életbe lépett szakképzési rendszerben is megmarad a két ingyenesen megszerezhető szakma? Mutatjuk a friss szabályokat és a legfontosabb részleteket.

  • Csik Veronika

Már régóta nem titok, hogy 2021-től a képzési rendszer teljesen megváltozik, a hagyományos OKJ-s lista megszűnik, ezzel pedig eltűnnek, összeolvadnak a korábbi képzések. Ahogy más sokszor leírtuk A 766 szakmát tartalmazó OKJ-s képzéseket a 174 államilag elismert, iskolarendszerű alapszakma váltotta fel. Sok képzés egybeolvad vagy megszűnik.

Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A lap már elérhető az újságárusoknál, vagy online. A megrendelésért kattintsatok ide.

Tehát 2021-től aki valamilyen szakmát szeretne megtanulni, már csak ebben a rendszerben teheti. Vagyis aki fodrásznak, pincérnek, kertésznek, járműfényezőnek vagy éppen kéz- és lábápolónak készül, annak be kell majd iratkoznia valamelyik technikumba vagy szakképző iskolába, nappali vagy esti tagozatra.

De megmaradnak az ingyenes képzések?

Igen, továbbra is ingyenes két szakma megszerzése nappali vagy esti tagozaton (azok is állami támogatással tanulhatnak, akiknek érettségijük vagy diplomájuk már van), emellett egy rövidebb ciklusú, szakképző intézményben szervezett szakmai képzést is ingyen lehet elvégezni. 

A változtatás része, hogy a felnőttképzők csak tanúsítványt állíthatnak ki, így aki államilag elismert bizonyítványt szeretne, annak valamelyik akkreditált vizsgaközpontban külön is le kell majd vizsgáznia.

Kíváncsiak vagytok, mik a legnépszerűbb képzések? Itt megnézhetitek a technikumi képzéseket, itt pedig a szakközépiskolában tanulható top-szakmákat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.