Miből él egy magyar egyetemista 2021-ben?

Lakhatás, étkezés, közlekedés, tankönyvek – több tízezer forintos kiadásokkal kell számolniuk az egyetemistáknak, akik azonban többféle ösztöndíjra, támogatásokra is pályázhatnak.

  • Csik Veronika

Sokat kellett rá várni, de az elmúlt években végre emelkedett az egyetemi támogatásokra fordítható keretösszeg: 2020-ban már 166 600 forint a hallgatói normatíva. Mivel a jogszabályok ennek arányában határozzák meg az ösztöndíjak öszszegét, a szociális támogatások és a tanulmányi ösztöndíjak is emelkednek. Ugyanakkor az önköltséges formában tanulók ezekre továbbra sem pályázhatnak, számukra csupán a tudományos vagy egyetemi közéleti munkát honoráló támogatások jelenthetnek rendszeres bevételt. 

A rendszeres szociális támogatás – vagy ahogy a hallgatók hívják: a szoctám – azoknak nyújt anyagi segítséget, akiknek családjában alacsony az egy főre jutó jövedelem, esetleg a családi helyzetük vagy egyéb okok miatt rászorulók. A támogatás legkisebb havi összege nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva tíz, illetve húsz százaléka, 2020-tól ez 16 660, illetve 33 320 forint. Azt, hogy ki jogosult szociális támogatásra, továbbra is az egyetemek döntik el, mégpedig saját pontrendszerük alapján. Amellett, hogy mekkora az egy főre jutó jövedelem a hallgató családjában, figyelembe veszik például, mekkora a lakhely és az egyetem közötti távolság, van-e a pályázónak valamilyen egészségi problémája, s az ezekre kapott összpontszám alapján állítanak fel rangsort a pályázókról. Jó hír az iskolakezdés miatt anyagi nehézségekkel küzdő családoknak, hogy a tanulmányi ösztöndíjjal ellentétben rendszeres szociális támogatást már az őszi félévben is kaphatnak az elsőévesek. 

A rászoruló állami ösztöndíjasok tanulmányaik megkezdésekor alaptámogatásra is pályázhatnak, amelynek összege alapszakon 83 ezer, mesterszakon 124 ezer forint – ez egyszeri anyagi juttatás, csak az első alap- vagy mesterszak megkezdésekor lehet megkapni. Rendkívüli szociális ösztöndíjat ezzel ellentétben azok a hallgatók kérelmezhetnek, akiknek a helyzetét valamilyen váratlan esemény – például munkahely elvesztése, gyermek születése vagy súlyos baleset – nehezíti meg. 

A hallgatói normatíva emelése nemcsak a szociális, hanem a tanulmányi alapon megszerezhető ösztöndíjak összegére is hatással volt. 2020-tól a tanulmányi ösztöndíj havi összege nem lehet alacsonyabb, mint a hallgatói normatíva öt százaléka, azaz 8330 forint. Az elbírálás szempontjai egyetemenként, karonként, sőt szakonként eltérőek – van, ahol csak a tanulmányi átlagot veszik figyelembe, van, ahol súlyozzák ezeket az átlagokat, máshol pedig a teljesített kreditek számát is figyelembe veszik, illetve az azonos szakon tanuló évfolyamtársak teljesítménye is döntő tényező abban, ki mekkora összegre számíthat. Bár központi szabályozás arra nincs, pontosan kik és milyen átlaggal kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, a jelenleg hatályos rendelet szerint nemcsak a támogatás minimuma kötött, hanem az is, hogy azt az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók legfeljebb fele kaphatja meg. 

Számos egyéb ösztöndíjra is lehet pályázni. Ilyen például a Bursa Hungarica, amelyet szociális alapon ítélnek oda a rászoruló hallgatóknak – az ösztöndíjat a hallgatók lakhelye szerinti önkormányzat és a felsőoktatási intézmény adja össze. A havi 5–10 ezer forintos támogatásra önköltséges képzésen tanulók is pályázhatnak, akárcsak a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra. Utóbbit korábban köztársasági ösztöndíjként ismerték a hallgatók – egy teljes tanévre lehet elnyerni, fontos feltétel azonban, hogy csak azok az alap-, osztatlan vagy mesterszakosok kaphatják meg, akik nappali tagozaton tanulnak, már legalább két félévre bejelentkeztek, minimum 55 kreditet szereztek, és kiemelkedő szakmai, tudományos, tanulmányi eredményeik vannak. Az ösztöndíj havi összege 40 ezer forint. 

A Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra a tanári, tanítói vagy gyógypedagógus képzésen tanulók pályázhatnak, összege 125 és 375 ezer forint között mozoghat. A feltételek szigorúak: az ösztöndíjasoknak vállalniuk kell, hogy elvégzik az adott szakot, és a végzést követően a pályázáskor megjelölt három megye egyikében – a Klebelsberg Központ által megjelölt iskolák közül választva – legalább annyi ideig dolgoznak főállású pedagógusként, amennyi ideig a támogatást kapták. 

Ez a cikk a 2021-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2021 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.