Az online vizsgarendszer teljesen új korszakot nyitott az egyetemeken

Nem az ez első online vizsgával záruló félév a magyar egyetemeken, a távoktatás miatt folyamatosan alakul a rendszer, azonban amerikai trendek egyenesen veszélyesnek tűnnek.

  • Eduline

A tengerentúli egyetemek ugyanis előszeretettel használnak a követelmények számonkéréséhez online proctoring, azaz virtuális vizsgafigyelő szoftvereket, amelyeknél a hús-vér felügyelő munkáját mesterséges intelligencia segíti - írja a hvg360.

A rendszer pedig sokszor hiperkorrigál, és azoknál amerikai egyetemistáknál, online kénytelenek vizsgázni: gyakran túl sok indokolatlan fej- és szemmozgást állapít meg náluk a szigorú vizsgafelügyelő.

A rendszer a fej- és szemmozgás figyelése mellett folyamatosan pásztázza a képernyőt, riaszt a gyanús ablakváltás miatt, indokolatlan egérmozgásnál, klikkelésnél és görgetésnél, rajta tartja a szemét a billentyűleütéseken, sőt még a másolás és beillesztés parancsok között a szövegek átmeneti otthonául szolgáló vágólapon is. De a közös hálózatra csatlakozókat is rögtön szélhámosnak gondolja, holott egy kollégiumban vagy többszobás albérletben ez gyakori.

Sokszor a felügyelők a diákok érzékeny adataira is rálátnak, mert a vizsgázóknak kötelességük teljes körű hozzáférést adniuk a saját számítógépükhöz. Azaz a tanulóktól a vizsga nemcsak a szokásos tudást és odafigyelést kívánja meg, hanem koncentráltabb testtudatot és feltétel nélküli bizalmat idegen, sokszor kissé átláthatatlanul működő vállalatok iránt.

Mindez komoly jogi kérdéseket is felvethet. A vizsgaidőszak a legtöbb magyar egyetemen is beindul a hetekben, és sok hallgatónak kell felügyelőprogramokat telepítenie ahhoz, hogy online vizsgázhasson. Arról, hogy ez pontosan milyen személyiségjogi problémákat vagy oktatástechnikai feladatokat vet fel, olvassátok el a hvg360 teljes cikkét.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.