Vizsgázhat, aki nem jár órára?

Vajon mi a szabály olyankor, amikor valakinek nincs meg a kellő aláírás, de vizsgázni szeretne?

  • Eduline

Persze most egy speciális helyzet van a digitális oktatás miatt, de sok helyen az online órákra is jár aláírás, ezeken kötelező részt venni. Az aláírásos órákról csak néhányszor lehet hiányozni, ezt a számot az egyetem határozza meg.

Mi a helyzet, ha valaki túllépte a megadott hiányzást, de mégis szeretne vizsgázni?

Minden egyetemnek van egy vizsgaszabályzata, amiben szerepel, hogy mikor mi a teendő, szabály. Több intézményben is létezik az úgynevezett aláíráspótló vizsga, amire akkor lehet jelentkezni, ha valakinek nincs meg a kellő mennyiségű aláírása. Ebben az esetben általában kell tenni egy vizsgát az egész félév anyagából és ha ez a vizsga sikeres, akkor mehettek a rendes vizsgára az adott tárgyból.Érdemes tehát utánanézni az egyetemek vizsgaszabályzatában, hogy az alapján van-e lehetőségetek ilyen vizsgára. Mi is megnéztük néhány egyetem vizsgaszabályzatát, hogy mit írnak ezzel kapcsolatban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem vizsgaszabályzatában például az áll ezzel kapcsolatban, hogy: „a szorgalmi időszakra előírt követelmények teljesítését az aláírás igazolja, egyúttal feltétele az adott tantárgyból vizsgára jelentkezésének is. A követelmények teljesítésének elmaradása esetén az oktatónak az „aláírás megtagadva” bejegyzést kell rögzítenie.”

A Pécsi Tudományegyetem Neptun rendszerében a vizsgára jelentkezés magyarázatánál szerepel a vizsgatípusok között az aláíráspótló vizsga is, így valószínűleg itt vannak tárgyak, ahol engedélyezik. A BGE vizsgaszabályzatában az áll, hogy az egyes kurzusokról való hiányzás megengedhető mértékéről a tantárgy követelményeiben kell rendelkezni, az aláírási feltételek részeként. Mindenképpen érdeklődjetek az adott szakon, illetve nézzétek meg a tantárgy leírását, így tudjátok kideríteni, hogy van-e lehetőségetek aláíráspótló vizsgára.

Az SZFE kuratóriuma közleményben szólítja fel a távozó vezetőket az oktatásra

Vasárnap este az SZFE új kuratóriuma közleményt adott ki, melyben azt kéri a távozó vezetőktől, hogy fejezzék be a közjátékot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.