Vizsgázhat, aki nem jár órára?

Vajon mi a szabály olyankor, amikor valakinek nincs meg a kellő aláírás, de vizsgázni szeretne?

  • Eduline

Persze most egy speciális helyzet van a digitális oktatás miatt, de sok helyen az online órákra is jár aláírás, ezeken kötelező részt venni. Az aláírásos órákról csak néhányszor lehet hiányozni, ezt a számot az egyetem határozza meg.

Mi a helyzet, ha valaki túllépte a megadott hiányzást, de mégis szeretne vizsgázni?

Minden egyetemnek van egy vizsgaszabályzata, amiben szerepel, hogy mikor mi a teendő, szabály. Több intézményben is létezik az úgynevezett aláíráspótló vizsga, amire akkor lehet jelentkezni, ha valakinek nincs meg a kellő mennyiségű aláírása. Ebben az esetben általában kell tenni egy vizsgát az egész félév anyagából és ha ez a vizsga sikeres, akkor mehettek a rendes vizsgára az adott tárgyból.Érdemes tehát utánanézni az egyetemek vizsgaszabályzatában, hogy az alapján van-e lehetőségetek ilyen vizsgára. Mi is megnéztük néhány egyetem vizsgaszabályzatát, hogy mit írnak ezzel kapcsolatban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem vizsgaszabályzatában például az áll ezzel kapcsolatban, hogy: „a szorgalmi időszakra előírt követelmények teljesítését az aláírás igazolja, egyúttal feltétele az adott tantárgyból vizsgára jelentkezésének is. A követelmények teljesítésének elmaradása esetén az oktatónak az „aláírás megtagadva” bejegyzést kell rögzítenie.”

A Pécsi Tudományegyetem Neptun rendszerében a vizsgára jelentkezés magyarázatánál szerepel a vizsgatípusok között az aláíráspótló vizsga is, így valószínűleg itt vannak tárgyak, ahol engedélyezik. A BGE vizsgaszabályzatában az áll, hogy az egyes kurzusokról való hiányzás megengedhető mértékéről a tantárgy követelményeiben kell rendelkezni, az aláírási feltételek részeként. Mindenképpen érdeklődjetek az adott szakon, illetve nézzétek meg a tantárgy leírását, így tudjátok kideríteni, hogy van-e lehetőségetek aláíráspótló vizsgára.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Közoktatás
Vendégszerző

Abban egyetértenek az SZTE rektorjelöltjei, hogy a kancellári rendszernek mennie kell

Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Radikálisabb lépésekre is készek a három hete tüntető baranyai közgyűjteményi dolgozók

„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.