Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) szombat este emailben tájékoztatta a hallgatókat, hogy a szeptember 7-ei tanévkezdést egy héttel elcsúsztatják. Döntésük oka, hogy az elmúlt néhány nap fertőzöttségi adatainak alakulása és az előírások időközben történt szigorítása miatt át kell szervezniük az oktatást.
Frissítés: az egyetem ma mégis arról döntött, hogy holnap kezdik a félévet.
Ma döntöttek, mégis holnap indul a félév a BGE-n
Mégis holnap indul a félév a Budapesti Gazdasági Egyetemen - olvasható az intézmény honlapján.
"A járványhelyzet alakulására való tekintettel - a Hallgatói Önkormányzattal való egyeztetés után - úgy döntöttünk, hogy a tervezetthez képest egy héttel később, szeptember 14-én kezdjük a féléves oktatást" - olvasható a Budapesti Gazdasági Egyetem szombat este kiküldött levelében, amelyet egyik olvasónk küldött el nekünk.
Mint írják, az elmúlt néhány nap fertőzöttségi adatainak alakulása és az előírások időközben történt szigorítása miatt át kell szervezniük az oktatást, lehetővé téve az épületeiken belüli nagyobb távolságtartást. Az egyetem úgy gondolja, hogy a nagyobb létszámú előadások online megtartása -, amiről augusztus közepén döntöttek - már nem elegendő. A jelenlegi körülmények ugyanis nagymértékben különböznek az akkoriaktól - olvasható az emailben.
Jelenleg több lehetőségről is mérlegelnek, ezekről a jövő hét első felében fognak dönteni a Hallgató Önkormányzattal.
Hibrid oktatás vagy teljes távoktatás - így indul a félév az egyetemeken
Bár korábban már körbekérdeztük az egyetemeket azzal kapcsolatban, hogy milyen formában tervezik indítani a tanévet, a napokban olvasható járványügyi statisztikákat figyelembe véve újra felmerült bennünk a kérdés: vajon mindenhol lesz személyes oktatás? Most ismét felkerestük a felsőoktatási intézményeket. Eddig a lentiekben olvasható válaszokat kaptuk, de amint újabb válasz érkezik, cikkünket frissítjük.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.