Milyen következményei vannak, ha valaki állami ösztöndíjaskánt passziváltat? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Természetesen akkor is halaszthattok, ha állami ösztöndíjas képzésre iratkoztatok be az egyetemre vagy főiskolára, van azonban néhány szabály, amire érdemes odafigyelnetek.
Hány félévet lehet halasztani?
A képzés során több alkalommal is szüneteltethetitek a tanulmányaitokat, de egyhuzamban maximum két félévig, hacsak a felsőoktatási intézmény nem dönt másképp.
Már az első félévben is lehet halasztani?
Azt, hogy halaszthattok-e már az első félévben, az egyetemek és főiskolák egyénileg döntik el. Általában csak az első sikeres félév után lehet először passziváltatni - vagyis, ha szeptemberben kezditek meg a felsőoktatási tanulmányaikat, akkor nem tudtok halasztani már az első félévben. Ugyanakkor más egyetemeken már az első félévetekben is szüneteltethetitek a tanulmányaitokat - arról, hogy rátok milyen szabályok vonatkoznak, az intézményi tanulmányi szabályzatában találtok információkat.
Milyen következményei vannak a passziváltatásnak?
Fontos tudnotok, hogy ilyenkor nem kell sem beadandókat, sem ZH-kat írnotok, illetve vizsgáitok sincsenek, viszont aki passziváltatás mellett dönt, az nem kapja meg az adott félévre vonatkozó diákigazolvány matricát. Vagyis a diákotok az adott félévben nem lesz érvényes, így nem tudtok élni a közlekedési, étkezési és egyéb kedvezményekkel. Ezeken kívül diákhitelt sem tudtok igényelni, hiszen ahhoz is aktív jogviszonyra van szükség.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy állami ösztöndíjasként mit kell vállalnotok a hallgatói szerződésben, itt megnézhetitek.
Két ok, amiért érdemes már az első félévben is figyelni a tanulmányi átlagra
Akár idén kezditek az egyetemet, akár már benne vagytok a felsőoktatásban egy ideje, érdemes tudni, hogy nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Most két olyan egyetemi helyzetről írunk, ahol döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
