„Lehet-e passzív félévem, ha állami ösztöndíjas képzésen tanulok?”

Milyen következményei vannak, ha valaki állami ösztöndíjaskánt passziváltat? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline

Természetesen akkor is halaszthattok, ha állami ösztöndíjas képzésre iratkoztatok be az egyetemre vagy főiskolára, van azonban néhány szabály, amire érdemes odafigyelnetek.

Hány félévet lehet halasztani?

A képzés során több alkalommal is szüneteltethetitek a tanulmányaitokat, de egyhuzamban maximum két félévig, hacsak a felsőoktatási intézmény nem dönt másképp.

Már az első félévben is lehet halasztani?

Azt, hogy halaszthattok-e már az első félévben, az egyetemek és főiskolák egyénileg döntik el. Általában csak az első sikeres félév után lehet először passziváltatni - vagyis, ha szeptemberben kezditek meg a felsőoktatási tanulmányaikat, akkor nem tudtok halasztani már az első félévben. Ugyanakkor más egyetemeken már az első félévetekben is szüneteltethetitek a tanulmányaitokat - arról, hogy rátok milyen szabályok vonatkoznak, az intézményi tanulmányi szabályzatában találtok információkat.

Milyen következményei vannak a passziváltatásnak?

Fontos tudnotok, hogy ilyenkor nem kell sem beadandókat, sem ZH-kat írnotok, illetve vizsgáitok sincsenek, viszont aki passziváltatás mellett dönt, az nem kapja meg az adott félévre vonatkozó diákigazolvány matricát. Vagyis a diákotok az adott félévben nem lesz érvényes, így nem tudtok élni a közlekedési, étkezési és egyéb kedvezményekkel. Ezeken kívül diákhitelt sem tudtok igényelni, hiszen ahhoz is aktív jogviszonyra van szükség.

Ha kíváncsiak vagytok, hogy állami ösztöndíjasként mit kell vállalnotok a hallgatói szerződésben, itt megnézhetitek.

Két ok, amiért érdemes már az első félévben is figyelni a tanulmányi átlagra

Akár idén kezditek az egyetemet, akár már benne vagytok a felsőoktatásban egy ideje, érdemes tudni, hogy nem csak az esetleges otthoni elvárások miatt fontos a jó tanulmányi átlag. Ennél praktikusabb okai is vannak. Most két olyan egyetemi helyzetről írunk, ahol döntő szerepe lehet a tanulmányi átlagotoknak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.