Jövőre alapítványhoz kerül a Szent István Egyetem, de évekig tarthat teljesen átalakulás

A Szent István Egyetem is alapítványi fenntartásba kerül január elsejétől, de a megbízott rektor szerint ez akár évekig eltarthat és akár szakok megszűnésével is járhat.

  • Eduline/MTI

Augusztus 1-jén átmeneti időszak kezdődött az új Szent István Egyetem életében, amely a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával jött létre. Január 1-jétől újabb változás következik: alapítványi fenntartásba kerül az egyetem.

A Szent István Egyetemé bonyolultabb folyamat a többihez képest, ezért döntöttek úgy, hogy két lépcsőben végzik el az integrációt: először összeáll az új intézmény, elkezdi a munkát még állami fenntartás alatt és az év hátralévő öt hónapjában fejezik be az integrációt. Január 1-jén áll fel az alapítvány és a fenntartói feladatokat ellátó kuratórium.

"Ez óriási munka, már elkezdtük, de minden bizonnyal több évig is eltart majd. Csak nagyon alapos előkészítés után szabad átalakításokat végrehajtani, hiszen ez akár szakok megszüntetésével és új szakok létrehozásával is járhat" - fogalmazott Gyuricza Csaba a megbízott rektor.

Mi lesz az új fókusz?

"Szeretnénk a diákok figyelmét újra az agráriumra terelni, hiszen egy időtálló, biztos megélhetést, tisztességes egzisztenciát kínáló ágazatról van szó, amely rohamléptekben fejlődik" - mondta a Világgazdaságnak a megbízott rektor.

Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkezők száma.

Bármilyen formában is indul a félév, a kollégiumok szigorítanak

Felkészültek az egyetemi kollégiumok, hogy szeptembertől újra fogadják a hallgatókat - írja a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.