Felkészültek az egyetemi kollégiumok, hogy szeptembertől újra fogadják a hallgatókat - írja a Magyar Nemzet.
A lap szerint bár lesznek speciális szabályok és óvintézkedések, a felvehető létszámokat nem csökkentik az egyetemek.
A Debreceni Egyetem azt közölte az oldallal, hogy az új tanévet a teljes, hivatalos férőhelyszámmal kezdik, ugyanakkor forgatókönyvük arra nézve, hogy mi legyen a külföldi hallgatókkal, mint írták, hosszú távra szobákat bérelnek az egyik helyi szállodában. Nyíregyházi Egyetemre is visszatérhetnek a külföldi hallgatók, és szükséges esetén gondoskodnak a hatósági házi karanténra kötelezett fiatalok elhelyezéséről.
A Soproni Egyetem már szigorúbb, Katona György oktatási rektorhelyettes azt mondta, hogy kéthetes karanténra köteleznek valamennyi külföldről érkező hallgatót. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) is új szabályokkal készül: a lakószobákon kívül a közös használatú területeken és a közösségi helyiségekben mindenki számára kötelező védőmaszk viselése, a liftekben egyszerre csak egy fő tartózkodhat és az épületekben mindenhol kérik a másfél méteres távolság megtartását - írják.
A férőhelyek számában nem tervez változtatást a Műegyetem, de például a vendégfogadást szigorúan szabályozzák. Az ELTE tervezett szabályairól itt írtunk korábban - ővárosban a kieső férőhelyeket a magánkollégiumi kapacitások bővítésével és olcsó albérleti lehetőségek biztosításával pótolják majd.
Azt, hogy mikor lesznek a beiratkozások itt, azt pedig, hogy melyik egyetemen tartanak gólyatábort itt gyűjtöttük össze nektek. Arról pedig, hogy milyen tanrendben indul az új félév itt olvashatjátok el a cikkünket.
A kollégiumi szabályokra is hatással lesz a vírushelyzet közölte az ELTE
A járványhelyzet miatt a kollégiumokban is több változást vezetett be az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) - közölte az intézmény csütörtökön az MTI-vel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
