Nem lesz közös orvosegyetem jelentette be a négy tudományegyetem

A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közlése szerint sem az orvos- és egészségtudományi egyetemek vezetőinek, sem a fenntartató minisztériumnak nem szándéka egy közös orvosegyetem létrehozása.

  • Eduline/MTI

A négy egyetem közös közleménye szerint, amelyet az SE juttatott el kedden az MTI-hez, a magyar orvos- és egészségtudományi egyetemek visszautasítanak minden olyan álhírt, amely a négy orvos- és egészségtudományi egyetem "járványügyi veszélyhelyzetben is megmutatkozó példás együttműködését és az elért sikerek kulcsát jelentő oktatás-kutatás-betegellátás egységét megbontja".

Hangsúlyozták, hogy sem az orvos-, egészségtudományi egyetemek vezetésének, sem a fenntartató minisztériumnak nem szándéka egy közös orvosegyetem létrehozása.

Ezzel szemben céljuk a jelenlegi struktúra megtartása mellett a klinikák "mint tudományos és oktatási gyakorlóterek" további fejlesztése - közölték.

Tájékoztatásuk szerint a magyar orvosképzés és az ahhoz kapcsolódó kutatás alapja az orvos- és egészségtudományi egyetemek hármas egységének megtartása.

Több százezer forintot kereshettek ezekkel a képzésekkel - fizetési adatok

Cikksorozatunk harmadik részében megnéztük, hogy milyen fizetéssel számolhattok, ha a top 10 szakok közül a 7.8.9. és 10. helyen végzett szakokon szereztek majd diplomát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.