Ennyi szakot végezhettek el ingyen

Olvasónk arra volt kíváncsi, hogy ha már van egy diplomája, akkor van-e lehetősége arra, hogy még egy szakot elvégezzen államilag támogatott formában.

  • Eduline

„Ha szerzek egy diplomát egy egyetemen, és utána, ha jelentkezek egy másik egyetemre, akkor bekerülhetek még állami támogatással, vagy a másodikat már csak költségtérítéses formában kezdhetem el?”

Az ingyenes képzést nem az elvégzett szakokban számolják, hanem félévekben. A jelenlegi rendszer szerint összesen 12 féléven át tanulhattok magyar állami ösztöndíjas képzésben, vagyis ingyenesen. Ez az úgynevezett támogatási idő. Ha kimerítettétek ezt a rendelkezésére álló támogatási időt, akkor csak önköltséges képzési formában tanulhattok tovább. Vannak itt is kivételek.

Lehet eltérés a 12 félév szabályozásában, ha osztatlan képzésre jártok és a képzési idő meghaladja a tíz félévet. Ebben az esetben a támogatási idő legfeljebb tizennégy félév lehet. A fogyatékossággal élő hallgatók támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti. Ha doktori képzésben vesztek részt, akkor a támogatás ideje legfeljebb 8 félév lehet, azonban ez nem számít bele az államilag támogatott 12 félévetekbe. Arra mindenképpen figyeljetek, hogy a támogatásba azok a féléveitek is beleszámítanak, melyeket megkezdtetek, de nem fejeztetek be.

A válasz tehát: ha maradt még állami félévetek, akkor elkezdhetitek a második egyetemi szakot is támogatott formában, egészen addig, amíg el nem fogy a 12 félév.

Egyre több amerikai egyetem ellenzi a külföldi diákok kiszorítását

A Harvard Egyetem és az MIT a külföldi diákokra vonatkozó rendelet miatt nyújtott be keresletet .

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.