Nem minden szempontból érezték rossznak a hallgatók a távoktatást, volt, ami kifejezetten tetszett az egyetemistáknak a digitális rendszerben.
A Budapesti Gazdasági Egyetem közvélemény-kutatást készített arról, hogyan élték meg a hallgatók a távoktatást. A kérdőív anonim volt és több, mint 2 700 (2 491 magyar és 215 külföldi) diák töltötte ki. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 68%-a úgy ítélte meg, hogy nem volt rosszabb a távoktatás hatékonysága, mint a hagyományosé, közel 50%-a pedig kifejezetten hatékonyabbnak látta azt.
Vannak olyan területek, ahol a távoktatás kevésbé volt sikeres hallgatói szempontból. Jelentős különbségek mutatkoztak meg például a nyelvek vagy képzési formák szerint. Nem hozott meglepő eredményt, hogy a digitális képzés kiemelkedően népszerű volt a levelező és a távoktatási munkarendben, illetve a normál képzési időn túl levő hallgatók esetében – írja az egyetem közleményében.
A megkérdezettek több mint háromnegyede szerint a távoktatásban sokkal több lehetőség van a rugalmasságra az időbeosztásban, többen tudnak munkát vállalni a tanulás mellett, illetve mindenki a saját tempójában haladhat. „Minden mostani fejlesztésünk eredménye megmarad nekünk, miközben rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk az elmúlt időszakban” – mondta Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora.
A közvélemény-kutatásban résztvevők nagy részének hiányzott az egyetemi élet, a személyes jelenlét. Ebből következtetik, hogy emiatt volt nehezebb a tanulásra koncentrálás és a motiváció is csökkent. A kommunikációs készségek fejlődésének, illetve a csoportmunkában való részvételnek sem kifejezetten kedvezett ez az időszak.
A felmérés az egyik legfontosabb információja, ami sokakat meg is lepett, hogy a BGE hallgatók közel fele (49,3%) örömmel folytatná digitálisan, illetve távoktatásban a tanulást. Persze itt is voltak eltérő eredmények, például az angol nyelvű képzéseken többen maradnának a hagyományos oktatási formánál, ami teljesen érhető.
A brit egyetemeken megszűnik az EU-s diákok tandíjtámogatása
Erről nemrég döntött a kormány. Úgy néz ki, a Brexit hatással lesz a magyar diákok angliai továbbtanulására is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
