Sokan a rugalmas időbeosztást szerették a legjobban a távoktatásban

Nem minden szempontból érezték rossznak a hallgatók a távoktatást, volt, ami kifejezetten tetszett az egyetemistáknak a digitális rendszerben.

  • Eduline

A Budapesti Gazdasági Egyetem közvélemény-kutatást készített arról, hogyan élték meg a hallgatók a távoktatást. A kérdőív anonim volt és több, mint 2 700 (2 491 magyar és 215 külföldi) diák töltötte ki. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 68%-a úgy ítélte meg, hogy nem volt rosszabb a távoktatás hatékonysága, mint a hagyományosé, közel 50%-a pedig kifejezetten hatékonyabbnak látta azt.

Vannak olyan területek, ahol a távoktatás kevésbé volt sikeres hallgatói szempontból. Jelentős különbségek mutatkoztak meg például a nyelvek vagy képzési formák szerint. Nem hozott meglepő eredményt, hogy a digitális képzés kiemelkedően népszerű volt a levelező és a távoktatási munkarendben, illetve a normál képzési időn túl levő hallgatók esetében – írja az egyetem közleményében.

A megkérdezettek több mint háromnegyede szerint a távoktatásban sokkal több lehetőség van a rugalmasságra az időbeosztásban, többen tudnak munkát vállalni a tanulás mellett, illetve mindenki a saját tempójában haladhat. „Minden mostani fejlesztésünk eredménye megmarad nekünk, miközben rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk az elmúlt időszakban” – mondta Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora.

A közvélemény-kutatásban résztvevők nagy részének hiányzott az egyetemi élet, a személyes jelenlét. Ebből következtetik, hogy emiatt volt nehezebb a tanulásra koncentrálás és a motiváció is csökkent. A kommunikációs készségek fejlődésének, illetve a csoportmunkában való részvételnek sem kifejezetten kedvezett ez az időszak.

A felmérés az egyik legfontosabb információja, ami sokakat meg is lepett, hogy a BGE hallgatók közel fele (49,3%) örömmel folytatná digitálisan, illetve távoktatásban a tanulást. Persze itt is voltak eltérő eredmények, például az angol nyelvű képzéseken többen maradnának a hagyományos oktatási formánál, ami teljesen érhető.

A brit egyetemeken megszűnik az EU-s diákok tandíjtámogatása

Erről nemrég döntött a kormány. Úgy néz ki, a Brexit hatással lesz a magyar diákok angliai továbbtanulására is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.