Nem minden szempontból érezték rossznak a hallgatók a távoktatást, volt, ami kifejezetten tetszett az egyetemistáknak a digitális rendszerben.
A Budapesti Gazdasági Egyetem közvélemény-kutatást készített arról, hogyan élték meg a hallgatók a távoktatást. A kérdőív anonim volt és több, mint 2 700 (2 491 magyar és 215 külföldi) diák töltötte ki. A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 68%-a úgy ítélte meg, hogy nem volt rosszabb a távoktatás hatékonysága, mint a hagyományosé, közel 50%-a pedig kifejezetten hatékonyabbnak látta azt.
Vannak olyan területek, ahol a távoktatás kevésbé volt sikeres hallgatói szempontból. Jelentős különbségek mutatkoztak meg például a nyelvek vagy képzési formák szerint. Nem hozott meglepő eredményt, hogy a digitális képzés kiemelkedően népszerű volt a levelező és a távoktatási munkarendben, illetve a normál képzési időn túl levő hallgatók esetében – írja az egyetem közleményében.
A megkérdezettek több mint háromnegyede szerint a távoktatásban sokkal több lehetőség van a rugalmasságra az időbeosztásban, többen tudnak munkát vállalni a tanulás mellett, illetve mindenki a saját tempójában haladhat. „Minden mostani fejlesztésünk eredménye megmarad nekünk, miközben rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk az elmúlt időszakban” – mondta Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora.
A közvélemény-kutatásban résztvevők nagy részének hiányzott az egyetemi élet, a személyes jelenlét. Ebből következtetik, hogy emiatt volt nehezebb a tanulásra koncentrálás és a motiváció is csökkent. A kommunikációs készségek fejlődésének, illetve a csoportmunkában való részvételnek sem kifejezetten kedvezett ez az időszak.
A felmérés az egyik legfontosabb információja, ami sokakat meg is lepett, hogy a BGE hallgatók közel fele (49,3%) örömmel folytatná digitálisan, illetve távoktatásban a tanulást. Persze itt is voltak eltérő eredmények, például az angol nyelvű képzéseken többen maradnának a hagyományos oktatási formánál, ami teljesen érhető.
A brit egyetemeken megszűnik az EU-s diákok tandíjtámogatása
Erről nemrég döntött a kormány. Úgy néz ki, a Brexit hatással lesz a magyar diákok angliai továbbtanulására is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
