Az állami ösztöndíjas képzésen töltött időtöket így vagy úgy, de a szabályok szerint egyszer "be kell váltani" hazai munkaviszonyra. Mutatjuk az erre vonatkozó szabályokat.
Ha kiiratkozom az egyetemről, a képzés díját nem kell visszafizetnem, hanem tudok helyette hazai jogviszonyban dolgozni?
Ahogyan azt már többször megírtuk, változtak az állami ösztöndíjas hallgatókat érintő szabályok. Ha nem szerzitek meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, a képzési költség felének visszafizetése helyett január elsejétől hazai munkaviszonyt is fenntarthattok. Így a fenti olvasói kérdésre igen a válasz.
Mik a szabályok?
Adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időt kell, hogy eltöltsetek hazai munkaviszonyban. Mindezt pedig a képzést követő két éven belül kell teljesítenetek. Ha pedig ez nem történik meg, abban az esetben a visszafizetés szabályai élnek újra.
Nemcsak erre az esetre szól a "hazai munkaviszony"
Egy másik fontos kötelezettségetek - ha állami ösztöndíjas hallgatók vagytok -, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül szintén az ösztöndíjas tanulmányotok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok. Vagyis, ha három évet tanultatok állami ösztöndíjasként, akkor legalább három évet dolgoznotok is kell Magyarországon. Ellenkező esetben ugyanúgy újra a visszafizetéssel kell számolnotok.
Kihez lehet fordulni az említett ügyekben?
A magyar állami ösztöndíjjal kapcsolatos kérelmeket az Oktatási Hivatal kezeli, hozzájuk postai úton kell eljuttatnotok, ha valamit a szokásos menetrendről eltérően csinálnátok. Ezen a linken éritek el a felmerülő mintakérelmeket.
Corvinus-modell és összeolvadások: több egyetemen is jelentős átszervezések lesznek
Az utóbbi időben számos egyetemről lehetett hallani, amely modellváltásra vagy összeolvadásra készül. Azóta több intézménnyel kapcsolatban meg is születtek a döntések, de olyan is akad, ahol még nem derült ki minden az átalakításról. Mikortól lépnek életbe az új szabályok? Összegyűjtöttük, eddig mit lehet tudni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
