Meddig tanulhattok ingyenesen az egyetemen? Minden az állami ösztöndíjról

Hamarosan újabb tavaszi félév zárul az egyetemeken, bár az idei különleges időszakként vonul majd be a történelembe, van amin nem változtat. Most összeszedtünk mindent, amit az állami ösztöndíjas felévekről tudni kell. Hány félévetek van összesen, mit számít bele és hol tudjátok megnézni, hány félévetek van még.

  • Eduline

Felsőoktatási szakképzésen, alap-, osztatlan képzésen, illetve mesterképzésen összesen 12 félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal. Ez a szám fogyatékossággal élő hallgató esetében legfeljebb négy félévvel megnövelhető - erről az adott egyetem dönt. Ezen felül a doktori képzésben részt vevő hallgatók legfeljebb 8 félévig tanulhatnak ilyen formában, ez pedig nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe.

A felvételi tájékoztató hozzáteszi, egy adott oklevél megszerzéséhez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott szak képzési ideje, tehát 6 féléves alapképzésben 8 féléven keresztül tanulhattok állami ösztöndíjasként, a 9. félévtől már kizárólag csak önköltséges formában tanulhattok ugyanazon a képzésen.

Illetve az is fontos, hogy ugyanazon a szakon a korábban már felhasznált támogatási idő is beszámít a képzési idő+2 félév számításakor, azaz, ha a például 7 féléves gépészmérnöki alapképzési szakon korábban már felhasználtatok 4 félévet, azt félbehagyjátok, majd újra felvesznek bennetek erre a szakra, úgy legfeljebb már csak 3+2 félévig lehettek állami ösztöndíjasok.

A rendelkezésre álló támogatási idő igénybevételét azonban nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, de értelemszerűen csak a támogatási idő fennmaradó részének erejéig lehet további állami ösztöndíjas tanulmányokat folytatni másik szakon. Ha pedig véglegesen kimerítettétek a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában tanulhattok tovább.

A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni többek között a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, a nektek fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni (persze csak akkor, ha indoklással ellátott erre vonatkozó kérelmeteket a felsőoktatási intézmény elfogadta); illetve azt a félévet sem kell figyelembe venni, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésében közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, valamint önköltség fizetésére nem kötelezett, hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatóként teljesítettetek.

Hol tudom megnézni, hogy hány félévem van még?

Azok, akik a jelentkezéskor vagy azt megelőzően folytatnak/folytattak a felsőoktatásban tanulmányokat, a még felhasználható támogatási idejükről itt tájékozódhatnak a ügyfélkapus azonosítás és az oktatási azonosító megadását követően.

Hozzáteszik, a támogatási idő számításakor mind a 2012 előtt indult állami támogatott finanszírozási formájú féléveket, mind a magyar állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formájú féléveket figyelembe kell venni.

Milyen tapasztalatok születtek az egyetemeken a digitális oktatásban?

Hasznos tapasztalatok vagy teljes csőd? Diákok és egyetemek meséltek arról, hogyan vélekednek az elmúlt hónapokban kialakult, teljesen új oktatási rendszerről.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.