A távoktatás az egyetemisták számára sem csak játék és mese. A következő beszámolók újabb problémákra világítanak rá, amelyekkel a hallgatóknak nap mint nap meg kell küzdeniük a jelenlegi helyzetben.
„Nagyon nehéz belerázódni a távoktatásba úgy, hogy gyógytornászként szinte végig gyakorlati óráink vannak. Mind a tanulóknak, mind a tanároknak nehézséget okoz, hogy hogyan adják át egy-egy technika bemutatását, és mi azt, hogyan kivitelezzük és sajátítsuk el itthon” – mesélte egy egyetemista az Eduline-nak, aki szerint az önállóság miatt sokkal nagyobb nyomás nehezedik rá, mint általában, hiszen nincs mellette senki, aki szólna, hogy egy adott fogást nem úgy csinál, ahogy kellene.
De nem csak a rengeteg gyakorlatot igénylő képzéseken problémás a távoktatás. Egy másik egyetem másodéves hallgatója szerint „nem egészen értik az egyetem vezetői, hogy mi is a digitális oktatás. Ami most folyik, az nem digitális oktatás. Oktatásnak sem nevezném. Általában az egyetemeken oktatnak, majd vizsgáztatnak. Most csak vizsgáztatnak” – írta.
Olvasónk úgy képzelte a távoktatást, hogy majd az oktatók előadásokat és konzultációkat tartanak az online felületeken, ehelyett a legtöbb tárgyból csupán megkapták a könyv digitális változatának megvásárlási linkjét, hogy abból tudnak készülni a vizsgára. Ami ugyancsak problémás lesz, mivel olyan platformon zajlanak majd a számonkérések, amelyeket az oktatók sem szívesen használnak, mert elmondásuk szerint is átláthatatlan. Arról nem is beszélve, hogy a rengeteg órai munka és több tízezer karakteres beadandók mellett a zárthelyikre és a vizsgákra való felkészülésre már nem is marad idejük.
„A médiából nagyrészt annyi jön le az embereknek, hogy minden oké, megy minden tovább, még be se kell járnunk az egyetemre. Közben mi éjt nappallá téve beadandókat gyártunk, irgalmatlan határidőkkel és szakdolgozati kritériumokkal. Ezt nem lehet sem lelkileg, sem fizikailag sokáig bírni. Mikor veszik már észre?”
Ha ti is megosztanátok velünk, hogy milyen a távoktatás az egyetemeteken, írjatok nekünk Facebookon vagy az [email protected] címre.
„Csalódott vagyok, az összes oktatónk közül csupán egyetlen tudott felnőni a feladathoz"
Az általános- és középiskolások, a tanárok és a szülők után, most az egyetemisták véleményét is kikértük a távoktatással kapcsolatban. Íme a tapasztalataik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
