„Ami most folyik, az nem digitális oktatás. Oktatásnak sem nevezném”

A távoktatás az egyetemisták számára sem csak játék és mese. A következő beszámolók újabb problémákra világítanak rá, amelyekkel a hallgatóknak nap mint nap meg kell küzdeniük a jelenlegi helyzetben.

  • Eduline

„Nagyon nehéz belerázódni a távoktatásba úgy, hogy gyógytornászként szinte végig gyakorlati óráink vannak. Mind a tanulóknak, mind a tanároknak nehézséget okoz, hogy hogyan adják át egy-egy technika bemutatását, és mi azt, hogyan kivitelezzük és sajátítsuk el itthon” – mesélte egy egyetemista az Eduline-nak, aki szerint az önállóság miatt sokkal nagyobb nyomás nehezedik rá, mint általában, hiszen nincs mellette senki, aki szólna, hogy egy adott fogást nem úgy csinál, ahogy kellene.

De nem csak a rengeteg gyakorlatot igénylő képzéseken problémás a távoktatás. Egy másik egyetem másodéves hallgatója szerint „nem egészen értik az egyetem vezetői, hogy mi is a digitális oktatás. Ami most folyik, az nem digitális oktatás. Oktatásnak sem nevezném. Általában az egyetemeken oktatnak, majd vizsgáztatnak. Most csak vizsgáztatnak” – írta.

Olvasónk úgy képzelte a távoktatást, hogy majd az oktatók előadásokat és konzultációkat tartanak az online felületeken, ehelyett a legtöbb tárgyból csupán megkapták a könyv digitális változatának megvásárlási linkjét, hogy abból tudnak készülni a vizsgára. Ami ugyancsak problémás lesz, mivel olyan platformon zajlanak majd a számonkérések, amelyeket az oktatók sem szívesen használnak, mert elmondásuk szerint is átláthatatlan. Arról nem is beszélve, hogy a rengeteg órai munka és több tízezer karakteres beadandók mellett a zárthelyikre és a vizsgákra való felkészülésre már nem is marad idejük.

„A médiából nagyrészt annyi jön le az embereknek, hogy minden oké, megy minden tovább, még be se kell járnunk az egyetemre. Közben mi éjt nappallá téve beadandókat gyártunk, irgalmatlan határidőkkel és szakdolgozati kritériumokkal. Ezt nem lehet sem lelkileg, sem fizikailag sokáig bírni. Mikor veszik már észre?”

Ha ti is megosztanátok velünk, hogy milyen a távoktatás az egyetemeteken, írjatok nekünk Facebookon vagy az [email protected] címre.

„Csalódott vagyok, az összes oktatónk közül csupán egyetlen tudott felnőni a feladathoz"

Az általános- és középiskolások, a tanárok és a szülők után, most az egyetemisták véleményét is kikértük a távoktatással kapcsolatban. Íme a tapasztalataik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.