Szent István Egyetem: nem járt be az egyetemre a fertőzött hallgató

Egy teheráni konferencián vett volna részt a Szent István Egyetem (SZIE) gödöllői karának doktorandusz hallgatója, akinél Magyarországon azonosították a koronavírust. A külföldi diák önkéntes karanténba vonult, nem látogatott egyetlen egyetemi campust sem - tájékoztatta a SZIE közleményben csütörtökön az MTI-t.

  • Eduline

Mint írják, a doktorandusz a tanulmányi előmeneteléhez szükséges konferencián vett volna részt Teheránban február 23-án és 24-én, ahova már 20-án megkezdte az utazását. Irán hivatalosan február 22-én jelentette be a koronavírus ottani megjelenését, a konferencia emiatt el is maradt.

A hallgató február 28-án, pénteken érkezett vissza Iránból, felkereste a Szent László Kórházat, jelezve, hogy fertőzött területről érkezett. A témavezetője is jelezte számára, hogy - összhangban az egyetemi intézkedésekkel - legalább 14 napig ne látogassa az intézményt, távolléte igazolt távollétnek minősül.

A hallgató a visszaérkezését követően budapesti albérletében önkéntes karanténba vonult, egyetlen egyetemi campust sem látogatott meg, sem Gödöllőn, sem Budapesten - írják.

A másik érintett a Semmelweis Egyetem gyógyszerész hallgatója. Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa csütörtökön azt közölte, hogy a két iráni diák jó állapotban van, enyhe tüneteik vannak, nem lázasak, "fizikálisan teljesen jól vannak".

A Semmelweis Egyetem hallgatója az egyik fertőzött iráni diák

A Semmelweis Egyetem egyik külföldi gyógyszerész hallgatójánál igazolták a tesztek a koronavírus-fertőzést - közölte az intézmény a honlapján.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.