Évekbe telhet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem költözése

Évekig eltarthat, amíg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem átköltözik azokba a budapesti ingatlanokba, amelyeket az állam felajánlott a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a piliscsabai campusért cserébe - mondta Tóth Tamás, az MKPK titkára csütörtökön Budapesten, a testület tavaszi tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

  • Eduline

Ahogy ma már mi is írtunk róla, az Országgyűlésnek kedden benyújtott törvényjavaslat szerint több belvárosi épületet kap meg az MKPK a Pázmány Péter Katolikus Egyetem céljaira: a Magyar Rádió egykori Bródy Sándor utcai épületét, két Pollack Mihály téri és egy Szentkirályi utcai épületet.

Tóth Tamás kérdésre válaszolva elmondta: a katolikus egyetemnek fontos a mielőbbi kötözés, de biztosan szükség lesz az épületek átalakítására, az pedig egyelőre az előzetes tervezés fázisában van.

Évekbe telhet, mire az egyetemhez tartozó minden intézmény "megtalálja a helyét" - tette hozzá. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a csak részben üres ingatlanokból kiköltözőknek is legyen helyük, ahova mehetnek. Elmondta: a piliscsabai campus sorsát át kellett gondolnia az egyetem vezetésének és a püspöki karnak.

A fővárostól való távolsága és a közlekedés megoldatlansága negatívan hatott a bölcsészkarra, ezért született a döntés, hogy Budapestre költöztetik a képzést - mondta.

Az egész Pázmány a belvárosba költözhet

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új, józsefvárosi épületeket kap az államtól, cserébe az állam ingyen megkapja az egyetem piliscsabai kampuszát - írja az index.hu.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.