Évekbe telhet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem költözése

Évekig eltarthat, amíg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem átköltözik azokba a budapesti ingatlanokba, amelyeket az állam felajánlott a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a piliscsabai campusért cserébe - mondta Tóth Tamás, az MKPK titkára csütörtökön Budapesten, a testület tavaszi tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

  • Eduline

Ahogy ma már mi is írtunk róla, az Országgyűlésnek kedden benyújtott törvényjavaslat szerint több belvárosi épületet kap meg az MKPK a Pázmány Péter Katolikus Egyetem céljaira: a Magyar Rádió egykori Bródy Sándor utcai épületét, két Pollack Mihály téri és egy Szentkirályi utcai épületet.

Tóth Tamás kérdésre válaszolva elmondta: a katolikus egyetemnek fontos a mielőbbi kötözés, de biztosan szükség lesz az épületek átalakítására, az pedig egyelőre az előzetes tervezés fázisában van.

Évekbe telhet, mire az egyetemhez tartozó minden intézmény "megtalálja a helyét" - tette hozzá. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a csak részben üres ingatlanokból kiköltözőknek is legyen helyük, ahova mehetnek. Elmondta: a piliscsabai campus sorsát át kellett gondolnia az egyetem vezetésének és a püspöki karnak.

A fővárostól való távolsága és a közlekedés megoldatlansága negatívan hatott a bölcsészkarra, ezért született a döntés, hogy Budapestre költöztetik a képzést - mondta.

Az egész Pázmány a belvárosba költözhet

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új, józsefvárosi épületeket kap az államtól, cserébe az állam ingyen megkapja az egyetem piliscsabai kampuszát - írja az index.hu.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.