Friss egyetemi rangsor: tíz magyar egyetem is a világ legjobbjai közé került

Nyilvánosságra hozta a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as szakterületi rangsorának eredményeit. Tíz magyar egyetem is felkerült a listára: az ELTE, a BME és a CEU több tudományterületen is remekelt.

  • Eduline

Szerda hajnalban hozták nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as szakterületi rangsorának eredményeit. A rangsorban öt tágabb tudományág (bölcsészettudomány, mérnöki-technológiai tudományok, élet- és orvostudományok, természettudományok, társadalomtudományok) és ezen belül 48 szűkebb szakterület szerint rangsorolták a világ 1368 felsőoktatási intézményének teljesítményét. A listára több magyar egyetem is felkerült.

A bölcsészettudományi terület listáján a CEU a 120. helyet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig a 371. helyet szerezte meg. A mérnöki-technológiai képzési terület rangsorára csak egy magyar felsőoktatási intézmény, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem került fel - a BME 295. helyen végzett.

Az élet- és orvostudományok területén a magyar felsőoktatási intézmények közül a Semmelweis Egyetem érte el a legjobb eredményt: a QS szakemberei a 295. helyre sorolták. A listára a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is felkerült. Előbbi a 401-450. helyezést, utóbbi pedig a 451-500. helyezést szerezte meg.

A természettudományi listán az Eötvös Lorán Tudományegyetem a 318. helyen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig a 451-500. helyen végzett. De a társadalomtudományi képzések rangsorában is remek eredményeket értünk el. A CEU 178. helyen, a Budapesti Corvinus Egyetem a 401-450. helyen végzett.

A fentiekben felsoroltakon kívül, a szűkebb szakterület szerinti rangsorokra a magyar egyetemek közül a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem is felkerült.

A QS nemzetközi szakterületi rangsorok készítői négy szempontot vesznek figyelembe a rangsor elkészítése során. Ezek közül az első kettő a QS saját felmérésein alapul, amelyekben az intézmények szakterületeken szerzett hírnevét, elismertségét vizsgálják a világ kutatóinak és munkaadóinak körében. Ezen kívül az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát és a munkáltatói véleményeket is nézik.

Friss felsőoktatási világrangsor: rontottak a magyar egyetemek a tavalyi eredményükhöz képest

Nyolc magyar egyetem került fel a Times Higher Education (THE) legfrissebb listájára, amely a feltörekvő gazdaságok legjobb felsőoktatási intézményeit rangsorolja. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el: 70. helyen végzett.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.