Országszerte rengeteg a betöltetlen óvónői státusz, de ez a szám a következő öt évben tovább emelkedhet. Egyes településeken már most igyekeznek felkészülni a várható szakemberhiányra: Kecskeméten például a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karának arra vállalkozó nappalis hallgatói heti két napot pedagógiai asszisztensként dolgozhatnak a helyi óvodákban.
A pedagógushiány Bács-Kiskun megyében is komoly gondokat okoz, ezért a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara a helyzetre reagálva korábban már együttműködési megállapodást kötött a Ceglédi, a Kecskeméti és a Szolnoki Tankerületi Központokkal és tavaly szeptemberben beindította a partnerségi tanítóképzést.
Ennek lényege, hogy az arra vállalkozó nappali tagozatos hallgatók hetente két napon – csütörtökön és pénteken – 8-8 órában pedagógiai asszisztensként dolgoznak a három tankerület egyik iskolájában, egyetemi előadásaikat, szemináriumaikat pedig a hét első három napjára sűrítik össze. Félállású munkájukat közalkalmazottként munkaviszonyban végzik, és a pedagógiai asszisztensek bérének felét kapják meg (jelenleg havi bruttó 105 ezer forintot) - írja a baon.hu.
A hallgatók visszajelzései alapján bevált a módszer, ezért pedagógusképző kar ez év szeptemberétől ezt a partnerségi képzést szeretné bevezetni a kecskeméti önkormányzati fenntartású óvodákban is.
A szerdai sajtótájékoztatójukon azt is kihangsúlyozták, hogy természetesen a felvételt nyert hallgatóknak nem lesz kötelező részt venni a partnerségi képzésben, ez csak egy választható lehetőség, de az előnyök miatt mindenképpen ajánlott. A hallgatók ugyanis így már félé év alatt sokkal nagyobb gyakorlatra tethetnek szert, mint a hagyományos keretek között 3-4 év alatt.
Egy ábra a tanárhiányról: akkor most létezik vagy sem?
Itt egy ábra, ami nem a minisztérium álláspontját tükrözi a jelenlegi tanárhiányról. Érdemes jobban szemügyre venni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
