Óvónőhiány: egyetemista hallgatók alkalmazása lehet a megoldás?

Országszerte rengeteg a betöltetlen óvónői státusz, de ez a szám a következő öt évben tovább emelkedhet. Egyes településeken már most igyekeznek felkészülni a várható szakemberhiányra: Kecskeméten például a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karának arra vállalkozó nappalis hallgatói heti két napot pedagógiai asszisztensként dolgozhatnak a helyi óvodákban.

  • Eduline

A pedagógushiány Bács-Kiskun megyében is komoly gondokat okoz, ezért a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara a helyzetre reagálva korábban már együttműködési megállapodást kötött a Ceglédi, a Kecskeméti és a Szolnoki Tankerületi Központokkal és tavaly szeptemberben beindította a partnerségi tanítóképzést.

Ennek lényege, hogy az arra vállalkozó nappali tagozatos hallgatók hetente két napon – csütörtökön és pénteken – 8-8 órában pedagógiai asszisztensként dolgoznak a három tankerület egyik iskolájában, egyetemi előadásaikat, szemináriumaikat pedig a hét első három napjára sűrítik össze. Félállású munkájukat közalkalmazottként munkaviszonyban végzik, és a pedagógiai asszisztensek bérének felét kapják meg (jelenleg havi bruttó 105 ezer forintot) - írja a baon.hu.

A hallgatók visszajelzései alapján bevált a módszer, ezért pedagógusképző kar ez év szeptemberétől ezt a partnerségi képzést szeretné bevezetni a kecskeméti önkormányzati fenntartású óvodákban is.

A szerdai sajtótájékoztatójukon azt is kihangsúlyozták, hogy természetesen a felvételt nyert hallgatóknak nem lesz kötelező részt venni a partnerségi képzésben, ez csak egy választható lehetőség, de az előnyök miatt mindenképpen ajánlott.  A hallgatók ugyanis így már félé év alatt sokkal nagyobb gyakorlatra tethetnek szert, mint a hagyományos keretek között 3-4 év alatt.

Egy ábra a tanárhiányról: akkor most létezik vagy sem?

Itt egy ábra, ami nem a minisztérium álláspontját tükrözi a jelenlegi tanárhiányról. Érdemes jobban szemügyre venni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.