Óvónőhiány: egyetemista hallgatók alkalmazása lehet a megoldás?

Országszerte rengeteg a betöltetlen óvónői státusz, de ez a szám a következő öt évben tovább emelkedhet. Egyes településeken már most igyekeznek felkészülni a várható szakemberhiányra: Kecskeméten például a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karának arra vállalkozó nappalis hallgatói heti két napot pedagógiai asszisztensként dolgozhatnak a helyi óvodákban.

  • Eduline

A pedagógushiány Bács-Kiskun megyében is komoly gondokat okoz, ezért a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara a helyzetre reagálva korábban már együttműködési megállapodást kötött a Ceglédi, a Kecskeméti és a Szolnoki Tankerületi Központokkal és tavaly szeptemberben beindította a partnerségi tanítóképzést.

Ennek lényege, hogy az arra vállalkozó nappali tagozatos hallgatók hetente két napon – csütörtökön és pénteken – 8-8 órában pedagógiai asszisztensként dolgoznak a három tankerület egyik iskolájában, egyetemi előadásaikat, szemináriumaikat pedig a hét első három napjára sűrítik össze. Félállású munkájukat közalkalmazottként munkaviszonyban végzik, és a pedagógiai asszisztensek bérének felét kapják meg (jelenleg havi bruttó 105 ezer forintot) - írja a baon.hu.

A hallgatók visszajelzései alapján bevált a módszer, ezért pedagógusképző kar ez év szeptemberétől ezt a partnerségi képzést szeretné bevezetni a kecskeméti önkormányzati fenntartású óvodákban is.

A szerdai sajtótájékoztatójukon azt is kihangsúlyozták, hogy természetesen a felvételt nyert hallgatóknak nem lesz kötelező részt venni a partnerségi képzésben, ez csak egy választható lehetőség, de az előnyök miatt mindenképpen ajánlott.  A hallgatók ugyanis így már félé év alatt sokkal nagyobb gyakorlatra tethetnek szert, mint a hagyományos keretek között 3-4 év alatt.

Egy ábra a tanárhiányról: akkor most létezik vagy sem?

Itt egy ábra, ami nem a minisztérium álláspontját tükrözi a jelenlegi tanárhiányról. Érdemes jobban szemügyre venni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.