A szarvasi pedagógiai főiskola épületébe költözteti februártól a Szent István Egyetem (SZIE) a városban átmenetileg megmaradó agrárképzést. A kar oktatói levélben fordultak a rektorhoz és az oktatási jogok biztosához.
A január 28-ai keltezésű levelükben a szarvasi kampusz oktatói azt írták, nem hivatalos formában három nappal az új félév kezdete előtt értesültek arról, hogy az oktatást az eddigi épület helyett a szeged-csanádi egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Főiskola pedagógiai karának két épületébe kívánja az egyetem áthelyezni.
Ott "általános iskolai oktatás is folyik, nincs lehetőség laborok kialakítására, nincs elegendő tanterem és iroda sem az oktatók számára. A kiszemelt épületben oktatást, fogadóórákat, személyes konzultációkat nem lehet normális körülmények között folytatni" - írták. A levelet elküldték a rektornak, a SZIE szenátusának, az oktatási jogok biztosának, a város polgármesterének és a térség országgyűlési képviselőjének is.
A SZIE szenátusa 2019. október 30-i ülésén határozott arról, hogy Öntözési és Vízgazdálkodási Intézetként működik tovább a szarvasi telephelyű Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, feladata a kutatás és a továbbképzések szervezése lesz, graduális képzést a 2020-2021-es tanévben nem indítanak.
Az intézet idén február 1-jétől közvetlenül a rektor irányítása alá tartozik. A Szarvason tanuló hallgatók tanulmányaikat a Szent István Egyetemen fejezik be, egyéni döntésüknek megfelelően kifutó rendszerben Szarvason vagy választásuk szerint Gödöllőn.
Ennyien kerülhetnek be a idén a Debreceni Egyetemre - itt vannak a számok
Február 15-ig jelentkezhettek a 2020-as felvételin valamilyen felsőoktatási képzésre. Új cikksorozatunkban megnézzük, hányan kerülhetnek be a különböző egyetemekre és főiskolákra ebben az évben. Második rész: Debreceni Egyetem.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
