Nőnek az egyetemisták kiadásai: emelkedhet a diákhitel maximális összege?

A felsőoktatási hallgatók megnőtt kiadásai indokolttá teszik a szabad felhasználású Diákhitel 1 maximális összegének emelését - a témáról hétfői számában ír a Világgazdaság.

  • MTI

A lapnak Magyar Péter, a Diákhitel Központ (DHK) vezérigazgatója elmondta: új termékeken, a meglévő hiteleknél pedig több változtatás előkészítésén dolgoznak. Így amennyiben a kormány rábólint a tervekre, a következő tanévtől a szabad felhasználású Diákhitel 1 felvehető maximuma magasabb lenne a mostani havi 70 ezer forintnál.

Az emelést indokolja a szakértő szerint az is, hogy az új hitelfelvevők csaknem 80 százaléka már a kérhető hitelmaximumot igényli. Finanszírozási oldalról szintén időszerű az emelés: a diákhitelek a korábbi, 8-10 éves visszafizetési ideje hét év alá szorult, és a törlesztési szakaszban lévő volt hallgatók átlagosan a havi előírt legkisebb törlesztés másfélszeresét fizetik vissza. Így minimálisra esett a kockázati prémium a diákhitel költségszerkezetében.

A központ tervei között szerepel felnőttképzési diákhitel-konstrukció. Ez egyfajta jövedelempótló hitel lenne, amelyet fix kamatozású és fix futamidejű változatban is elindítanának.

Milyen feltételekkel igényelhettek egyszerre több diákhitelt?

Felvehető ugyanarra a képzésre a Diákhitel1 és Diákhitel2? Kik vehetik fel a Nyelvtanulási Diákhitelt? Mi a különbség a hitelek között és meddig kell igényelni őket? Mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.