Felvehető ugyanarra a képzésre a Diákhitel1 és Diákhitel2? Kik vehetik fel a Nyelvtanulási Diákhitelt? Mi a különbség a hitelek között és meddig kell igényelni őket? Mutatjuk a részleteket.
Abban az esetben, ha önköltséges képzésen tanultok, a Diákhitel1-et és a Diákhitel2-őt is felvehetitek ugyanarra a képzésre.
Mi a különbség a két hitel között?
A Diákhitel1-et állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók is felvehetik, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanulnak. A hitel összege havonta 15-70 ezer forint, amit bármire felhasználhattok. A szabad felhasználású Diákhitel1-ről itt olvashattok részletesebben.
Ezzel szemben a Diákhitel2-őt csak az önköltséges formában tanuló hallgatók igényelhetik, és ennek az összege maximum akkora lehet, amekkora az önköltség összege. Az igényelt hitelt a Diákhitel Központ közvetlenül az egyetem/főiskola számára utalja. A Diákhitel2-ről bővebb információkat itt találtok.
Fontos, hogy ha már a félév első utaláskor szeretnétek készhez kapni a szabad felhasználású diákhitelt (Diákhitel1), illetve szeretnétek, hogy intézményetek számára folyósítva legyen a képzési díj összege (Diákhitel2), akkor a tavaszi félévben legkésőbb február 15-ig kell leadnotok a hiteligénylést. Ezután minden hónap 15-ig kérhetitek a hitelt vagy hiteleket, amelyeket egy hónappal később folyósítanak.
Mi az a Nyelvtanulási Diákhitel és kik igényelhetik?
A nyelvtanulásra, illetve nyelvvizsgára fordítható Nyelvtanulási Diákhitelt aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók, illetve azok igényelhetik, akik már befejezték a felsőfokú tanulmányaikat, de nyelvvizsga hiányában nem kaphatták meg a diplomájukat. A kölcsönt többször is lehet igényelni, ha a korábban felvett összeget már visszafizettétek. A hitel összegének 50 ezerrel oszthatónak kell lennie, és minimum 100 ezer, maximum 500 ezer forintot kaphattok. Ennek a hitelnek az igénylése nincs határidőhöz kötve, bármikor kérhetitek. Az igénylés folyamatáról és a törlesztésről itt találjátok a tudnivalókat.
Eladósodnak az egyetemisták? Amszterdamban így segítik a diákhiteleseket
A fiatalok egyre növekvő hányadának okoz gondot, hogy a tartozásaik miatt nem találnak állást, vagy nem tudják befejezni felsőoktatási tanulmányaikat. Amszterdamban egy kísérleti projekttel próbálják megoldani a problémát.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
