Megvannak a keresztféléves felvételi ponthatárai. Kiderült, hogy kik kezdhetik meg mesterképzésüket a kiválasztott egyetemen februárban. Mutatjuk, hány pontot kellett elérni a tíz legnépszerűbb szakon.
Az első helyen megjelölt jelentkezéseket figyelembe véve mesterképzésre 4462-en (közülük 4207-en állami ösztöndíjas formára), alapképzésre 1419-en, felsőoktatási szakképzésre pedig 142-en jelentkeztek. A keresztféléves felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények csak mesterképzéseket hirdethettek meg magyar állami ösztöndíjas formában.
A mesterképzések elsőhelyes jelentkezéseit figyelembe véve idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok voltak a legnépszerűbbek.
A következő táblázatban a legnépszerűbb nappali munkarendű, állami ösztöndíjas mesterképzések ponthatárait nézhetitek meg, a ponthatárok előtt az adott egyetem vagy főiskola rövidítésével:
| Szak | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár |
vezetés és szervezés | BCE:70 | DE:74 | PE:86 |
| gépészmérnöki | BME:70 | ME:86 | DE:55 |
| mérnökinformatikus | BME:73 | ME:85 | SZTE:67 |
| marketing | BCE:72 | ME:81 | SZTE:88 |
| műszaki menedzser | PE:88 | BME:71 | DE:58 |
| vállalkozásfejlesztés | BCE:70 | ME:77 | OE:72 |
| villamosmérnöki | OE:93 | BME:72 | ME:83 |
| pénzügy | ELTE:68 | SZTE:82 | PTE:88 |
| ellátásilánc-menedzsment | BCE:66 | ME:73 | SZE:54 |
| vegyészmérnöki | DE:70 | BME:70 | PE:72 |
A ponthatárok teljes listáját itt találjátok.
Felvételi szigorítás előtt: kihasználták a diákok a keresztféléves felvételi lehetőségét?
A felvételi jelentkezések alapján úgy tűnik, sok felvételiző használta ki a keresztféléves felvételi adta lehetőséget, és megpróbálnak még a szigorítás életbe lépése előtt bejutni egyetemre, főiskolára. Ugyanis megduplázódott a felvételizők száma az alapszakokra.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
