Négy év alatt több mint 30 százalékkal nőtt az informatikai képzéseken tanulók száma

Továbbra is nagy a hiány, de 2016-hoz képest több mint 30 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik informatikai területen tanulnak. Digitális élményközpontok elindítását is ösztönözi a kormány, hogy "az informatika világát minél érdekesebben és szemléletesebben lehessen bemutatni".

  • Eduline/MTI

Egyre növekszik az érdeklődés a felsőoktatási informatikai képzések iránt, és a kormány továbbra is arra biztatja a fiatalokat, válasszák minél többen az ilyen típusú képzéseket - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Schandta Tamás kifejtette: az erőfeszítések eredménye a felvételi statisztikákon is látszik, 2019-ben a felsőoktatásba jelentkező mintegy 126 ezer diák több mint 10 százaléka, csaknem 14 ezren jelentkeztek valamilyen informatikai szakra. Közülük mintegy 7600-an be is kerültek az egyetemre. 2018-hoz képest tavaly mintegy 6 százalékkal, 2016-hoz képest pedig több mint 30 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik informatikai területen folytatják a felsőoktatási tanulmányaikat - közölte az államtitkár.

Azért, hogy az informatika világát minél érdekesebben és szemléletesebben lehessen bemutatni, úgynevezett digitális élményközpontok elindítását is ösztönözik. Győrben már meg is nyílt a MobillTy, az első ilyen létesítmény, és további három élményközpont megnyitását is tervezik: Budapesten, Debrecenben és Zalaegerszegen.

Kérdésre a parlamenti államtitkár elmondta: idén 41 kiemelt szakon csökkentették 400 pontra a ponthatárokat, a legjelentősebb a jogászképzésnél volt a mérséklés, ahol 440 pontról 350-re vették vissza a bekerülési küszöböt. Nemzetközi gazdálkodás szakon 420-ról 400-ra, nemzetközi tanulmányok szakon 455-ről 400-ra csökken a bekerülési ponthatár.

Az a cél, hogy azok is bejuthassanak a felsőoktatásba államilag támogatott képzésekre, akik nem rendelkeznek jelentős többletpontszámmal, de a középfokú tanulmányaikat kitűnően zárták - jelezte Schanda Tamás.

Továbbra is komoly probléma az informatikushiány - mit tehetnek az egyetemek?

Egyre többen jelentkeznek informatikusképzésre, és ami nagyon fontos, hogy az első helyes jelentkezések száma is emelkedik - mondta el egy interjúban Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna