Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A felsőoktatási diploma eléréséhez nem lehet megúszni a nyelvvizsga megszerzését sem. Sokan az egyetem, főiskola elvégzése után nyelvvizsgáznak csak, azonban rájuk vonatkozóan - ha állami ösztöndíjas képzésen tanultak - van egy határidő, ami alatt muszáj, hogy megszerezzék a nyelvvizsga-bizonyítványt. Mutatjuk, mennyi ez a "türelmi idő".
Az alapszakos diplomához általában egy, de van, hogy kettő középfokú nyelvvizsgára van szükségük a diákoknak. Ezt azonban nem mindenki szerzi meg a képzés ideje alatt, azon túl pedig - állami ösztöndíjasként - a képzési idő másfélszeresén belül kell megszereznetek magát az oklevelet, ami ugyebár nem elérhető nyelvvizsga nélkül, tehát a nyelvvizsgára (is) ennyi időtök van.
Mi történik, ha addigra nem lesz meg?
Eddig, ha valaki nem szerezte meg időben a diplomát, a képzési költség felét vissza kellett fizetnie azoknak a volt hallgatóknak, akik nem teljesítették ezt a feltételt - egészen 2019 december végégig. Január elseje óta ugyanis életbe lépett az a szabály, miszerint a felmerülő költségeket hazai munkaviszony fenntartásával kell törleszteni.
Méghozzá állami félévenként 150 munkanappal kell számolni, ami egy általános, alapszakos képzés esetén hat félév, vagyis 900 munkanap - ez körülbelül három és fél év munkaviszonyt jelent. Így fizetnetek csak abban az esetben kell, ha ezt nem teljesítitek.
A nyelvvizsgák árairól itt tájékozódhattok.
Egyetemisták, figyelem! Az ilyen típusú nyelvvizsgákat nem fogadják el a diplomához
Ha évekkel ezelőtt az egyetemen tettetek nyelvvizsgát, amit akkor elfogadtak a diplomához, most - az újabb diplomához - már nem tudják elfogadni. Miért lehetséges ez, és mi a teendő ilyenkor? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.