Mennyi idő alatt kell diplomát szereznetek? Fontos infók

A felsőoktatási diploma eléréséhez nem lehet megúszni a nyelvvizsga megszerzését sem. Sokan az egyetem, főiskola elvégzése után nyelvvizsgáznak csak, azonban rájuk vonatkozóan - ha állami ösztöndíjas képzésen tanultak - van egy határidő, ami alatt muszáj, hogy megszerezzék a nyelvvizsga-bizonyítványt. Mutatjuk, mennyi ez a "türelmi idő".

  • Eduline

Az alapszakos diplomához általában egy, de van, hogy kettő középfokú nyelvvizsgára van szükségük a diákoknak. Ezt azonban nem mindenki szerzi meg a képzés ideje alatt, azon túl pedig - állami ösztöndíjasként - a képzési idő másfélszeresén belül kell megszereznetek magát az oklevelet, ami ugyebár nem elérhető nyelvvizsga nélkül, tehát a nyelvvizsgára (is) ennyi időtök van.

Mi történik, ha addigra nem lesz meg?

Eddig, ha valaki nem szerezte meg időben a diplomát, a képzési költség felét vissza kellett fizetnie azoknak a volt hallgatóknak, akik nem teljesítették ezt a feltételt - egészen 2019 december végégig. Január elseje óta ugyanis életbe lépett az a szabály, miszerint a felmerülő költségeket hazai munkaviszony fenntartásával kell törleszteni.

Méghozzá állami félévenként 150 munkanappal kell számolni, ami egy általános, alapszakos képzés esetén hat félév, vagyis 900 munkanap - ez körülbelül három és fél év munkaviszonyt jelent. Így fizetnetek csak abban az esetben kell, ha ezt nem teljesítitek.

A nyelvvizsgák árairól itt tájékozódhattok.

Egyetemisták, figyelem! Az ilyen típusú nyelvvizsgákat nem fogadják el a diplomához

Ha évekkel ezelőtt az egyetemen tettetek nyelvvizsgát, amit akkor elfogadtak a diplomához, most - az újabb diplomához - már nem tudják elfogadni. Miért lehetséges ez, és mi a teendő ilyenkor? Fontos kérdésekre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.