Meddig tart még a vizsgaidőszak? Itt vannak az egyetemek dátumai

Mikor lesz vége a vizsgaidőszaknak a legtöbb egyetemen, ezzel együtt mikor kezdődik a tavaszi félév? Itt van a legnépszerűbb egyetemek tanévrendje.

  • Eduline

Vannak, akik még javában vizsgáznak, ugyanakkor egyes hallgatók már a tavaszi félévük órarendjét tervezik. Nem csak egyetemenként, karonként is változó tud lenni az időbeosztás, de a legtöbb egyetem közzétette az egységesített tanév rendjét - ezekből mutatunk most néhányat.

Jellemzően a vizsgaidőszak után és a szorgalmi időszak kezdete előtt lesz néhány napjuk regenerálódniuk a hallgatóknak, főleg azoknak, akik korán letudják a vizsgáikat.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a vizsgaidőszak utolsó napját 2020. február 1-jére (szombatra) jegyzik, míg a szorgalmi időszak február 10-én kezdődik majd. A február 10-es kezdés egyébként érvényes a Debreceni Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói számára is.

A vizsgaidőszak azonban eltérően ér véget ezen egyetemek többségén is. A BME-n január 29-e az utolsó vizsgázási lehetőség, míg a Corvinuson már január 25-én végetér a vizsgaidőszak. Egyedül a DE-n ugyanúgy január 31-e a vizsgák végét jelentő nap.

A legkorábban a Pécsi Tudományegyetemen ér véget a vizsgaidőszak, január 24-én. A leghamarabb pedig a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem diákjai kezdik a félévet, február 3-án kezdődik újra náluk a szorgalmi időszak.

Februárban érkeznek a magasabb ösztöndíjak - 2020-ban ismét emelkedett a hallgatói normatíva

Idén újra emeltek a hallgató normatíván, így 2020-tól további 30 százalékkal emelkednek a hallgatói ösztöndíjak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.