Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mikor lesz vége a vizsgaidőszaknak a legtöbb egyetemen, ezzel együtt mikor kezdődik a tavaszi félév? Itt van a legnépszerűbb egyetemek tanévrendje.
Vannak, akik még javában vizsgáznak, ugyanakkor egyes hallgatók már a tavaszi félévük órarendjét tervezik. Nem csak egyetemenként, karonként is változó tud lenni az időbeosztás, de a legtöbb egyetem közzétette az egységesített tanév rendjét - ezekből mutatunk most néhányat.
Jellemzően a vizsgaidőszak után és a szorgalmi időszak kezdete előtt lesz néhány napjuk regenerálódniuk a hallgatóknak, főleg azoknak, akik korán letudják a vizsgáikat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a vizsgaidőszak utolsó napját 2020. február 1-jére (szombatra) jegyzik, míg a szorgalmi időszak február 10-én kezdődik majd. A február 10-es kezdés egyébként érvényes a Debreceni Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói számára is.
A vizsgaidőszak azonban eltérően ér véget ezen egyetemek többségén is. A BME-n január 29-e az utolsó vizsgázási lehetőség, míg a Corvinuson már január 25-én végetér a vizsgaidőszak. Egyedül a DE-n ugyanúgy január 31-e a vizsgák végét jelentő nap.
A legkorábban a Pécsi Tudományegyetemen ér véget a vizsgaidőszak, január 24-én. A leghamarabb pedig a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem diákjai kezdik a félévet, február 3-án kezdődik újra náluk a szorgalmi időszak.
Februárban érkeznek a magasabb ösztöndíjak - 2020-ban ismét emelkedett a hallgatói normatíva
Idén újra emeltek a hallgató normatíván, így 2020-tól további 30 százalékkal emelkednek a hallgatói ösztöndíjak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.