Mi az a VPN? Miért érdemes már az egyetem első évében megismerkednetek vele? És miért lesz hasznos nektek a későbbiekben? Fontos kérdésekre válaszolunk.
A Virtual Private Network (VPN) magyarul virtuális magánhálózat arra való, hogy egy Internet szolgáltatón keresztül a privát hálózatot – jelen esetben az egyetemetek hálózatát – biztonságos módon kihosszabbítsátok a tartózkodási helyetekre.
A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy otthoni vagy távoli számítógépről is elérjétek és csatlakozni tudjatok az egyetemetek informatikai hálózatához, így – a legtöbb helyen – a könyvtárból és a felsőoktatási intézmény területéről elérhető online források – például e-folyóiratok, adatbázisok – otthonról is hozzáférhetők.
Ha nálatok lehet csatlakozni a VPN-hez, akkor érdemes élnetek a lehetőséggel, ugyanis ezeknek a folyóiratoknak és adatbázisoknak a nagyrésze pénzbe kerül, viszont így, hogy az egyetemetek előfizet rájuk, ingyenesen tudjátok beszerezni őket. Ez mindenképpen hasznos lesz utolsó évben a szakdolgozat írásakor, de már korábban is tudjátok használni őket a beadandókhoz és a vizsga-felkészüléshez.
Fontos azonban utánajárnotok, hogy a ti egyetemeteken milyen feltételekkel lehet használni a VPN-t, ugyanis ez nem minden egyetemen egyformán elérhető. A Debreceni Egyetemen például a Cisco-VPN szolgáltatást csak az intézmény alkalmazottai, a központi OpenVPN szolgáltatást pedig a csak az érvényes hálózati azonosítóval rendelkező dolgozók és PhD hallgatók használhatják. Az ELTE-n is hasonló a helyzet, a dolgozók és a doktorandusz hallgatók kapnak hozzáférést a VPN-hez. A többi hallgató jelenleg csak írásos tanszékvezetői, vagy témavezetői hozzájárulás és indoklás csatolásával együtt veheti igénybe a szolgáltatást.
A Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen viszont az összes oktató, hallgató és egyetemi munkatárs jogosult a VPN használatára.
Így szerezhetitek be ingyen a kötelező szakirodalmakat: adatbázisok egyetemistáknak
Több kötelező könyvet is el kell olvasnotok a közelgő vizsgákhoz? Vagy éppen a szakdolgozat írásához van szükségetek szakirodalomra? Most összegyűjtöttünk néhány ingyenes oldalt és adatbázist, aminek a segítségével még a szobátokból sem kell kimozdulnotok ahhoz, hogy beszerezzétek a kötelezőket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
