Egyetemisták, figyelem! Ezért érdemes kihasználnotok a VPN szolgáltatást

Mi az a VPN? Miért érdemes már az egyetem első évében megismerkednetek vele? És miért lesz hasznos nektek a későbbiekben? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

A Virtual Private Network (VPN) magyarul virtuális magánhálózat arra való, hogy egy Internet szolgáltatón keresztül a privát hálózatot – jelen esetben az egyetemetek hálózatát – biztonságos módon kihosszabbítsátok a tartózkodási helyetekre.  

A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy otthoni vagy távoli számítógépről is elérjétek és csatlakozni tudjatok az egyetemetek informatikai hálózatához, így – a legtöbb helyen – a könyvtárból és a felsőoktatási intézmény területéről elérhető online források – például e-folyóiratok, adatbázisok – otthonról is hozzáférhetők.

Ha nálatok lehet csatlakozni a VPN-hez, akkor érdemes élnetek a lehetőséggel, ugyanis ezeknek a folyóiratoknak és adatbázisoknak a nagyrésze pénzbe kerül, viszont így, hogy az egyetemetek előfizet rájuk, ingyenesen tudjátok beszerezni őket. Ez mindenképpen hasznos lesz utolsó évben a szakdolgozat írásakor, de már korábban is tudjátok használni őket a beadandókhoz és a vizsga-felkészüléshez.

Fontos azonban utánajárnotok, hogy a ti egyetemeteken milyen feltételekkel lehet használni a VPN-t, ugyanis ez nem minden egyetemen egyformán elérhető. A Debreceni Egyetemen például a Cisco-VPN szolgáltatást csak az intézmény alkalmazottai, a központi OpenVPN szolgáltatást pedig a csak az érvényes hálózati azonosítóval rendelkező dolgozók és PhD hallgatók használhatják. Az ELTE-n is hasonló a helyzet, a dolgozók és a doktorandusz hallgatók kapnak hozzáférést a VPN-hez. A többi hallgató jelenleg csak írásos tanszékvezetői, vagy témavezetői hozzájárulás és indoklás csatolásával együtt veheti igénybe a szolgáltatást.

A Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen viszont az összes oktató, hallgató és egyetemi munkatárs jogosult a VPN használatára.

Így szerezhetitek be ingyen a kötelező szakirodalmakat: adatbázisok egyetemistáknak

Több kötelező könyvet is el kell olvasnotok a közelgő vizsgákhoz? Vagy éppen a szakdolgozat írásához van szükségetek szakirodalomra? Most összegyűjtöttünk néhány ingyenes oldalt és adatbázist, aminek a segítségével még a szobátokból sem kell kimozdulnotok ahhoz, hogy beszerezzétek a kötelezőket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.