Mi az a VPN? Miért érdemes már az egyetem első évében megismerkednetek vele? És miért lesz hasznos nektek a későbbiekben? Fontos kérdésekre válaszolunk.
A Virtual Private Network (VPN) magyarul virtuális magánhálózat arra való, hogy egy Internet szolgáltatón keresztül a privát hálózatot – jelen esetben az egyetemetek hálózatát – biztonságos módon kihosszabbítsátok a tartózkodási helyetekre.
A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy otthoni vagy távoli számítógépről is elérjétek és csatlakozni tudjatok az egyetemetek informatikai hálózatához, így – a legtöbb helyen – a könyvtárból és a felsőoktatási intézmény területéről elérhető online források – például e-folyóiratok, adatbázisok – otthonról is hozzáférhetők.
Ha nálatok lehet csatlakozni a VPN-hez, akkor érdemes élnetek a lehetőséggel, ugyanis ezeknek a folyóiratoknak és adatbázisoknak a nagyrésze pénzbe kerül, viszont így, hogy az egyetemetek előfizet rájuk, ingyenesen tudjátok beszerezni őket. Ez mindenképpen hasznos lesz utolsó évben a szakdolgozat írásakor, de már korábban is tudjátok használni őket a beadandókhoz és a vizsga-felkészüléshez.
Fontos azonban utánajárnotok, hogy a ti egyetemeteken milyen feltételekkel lehet használni a VPN-t, ugyanis ez nem minden egyetemen egyformán elérhető. A Debreceni Egyetemen például a Cisco-VPN szolgáltatást csak az intézmény alkalmazottai, a központi OpenVPN szolgáltatást pedig a csak az érvényes hálózati azonosítóval rendelkező dolgozók és PhD hallgatók használhatják. Az ELTE-n is hasonló a helyzet, a dolgozók és a doktorandusz hallgatók kapnak hozzáférést a VPN-hez. A többi hallgató jelenleg csak írásos tanszékvezetői, vagy témavezetői hozzájárulás és indoklás csatolásával együtt veheti igénybe a szolgáltatást.
A Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen viszont az összes oktató, hallgató és egyetemi munkatárs jogosult a VPN használatára.
Így szerezhetitek be ingyen a kötelező szakirodalmakat: adatbázisok egyetemistáknak
Több kötelező könyvet is el kell olvasnotok a közelgő vizsgákhoz? Vagy éppen a szakdolgozat írásához van szükségetek szakirodalomra? Most összegyűjtöttünk néhány ingyenes oldalt és adatbázist, aminek a segítségével még a szobátokból sem kell kimozdulnotok ahhoz, hogy beszerezzétek a kötelezőket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
