Így tanulhattok ingyen egyetemen, főiskolán: szabályok és változások

Mennyi időt tölthettek el állami ösztöndíjas képzésen, és mi történik csúszás esetén? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat az állami ösztöndíjas félévekkel kapcsolatban.

  • Eduline

Hány félévig tanulhattok ingyen?

Egy hallgató felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan képzésen és mesterképzésen összesen tizenkét féléven, vagyis összesen hat éven át tanulhat állami ösztöndíjasként. Kivétel eza lól, ha olyan szakon tanultok, aminek ennél hosszabb a képzési ideje - ebben az esetben két plusz szemeszterrel, de maximum tizennégy félévvel gazdálkodhattok.

Mennyivel lehet meghaladni a képzési időt? Mi a helyzet, ha ebből is kicsúsztok?

Egy adott szakon a képzési időn túl még két félévig tanulhattok ingyen - ezután önköltségesként folytathatjátok a tanulmányaitokat.

Egy másik fontos szabály, hogy állami ösztöndíjasként a képzési idő másfélszerese alatt kell, hogy megszerezzétek a diplomát, vagyis például egy három éves (hat féléves képzés) esetén másfél évet "csúszhattok". Ha nem sikerült teljesítenetek ezt a feltételt, vissza kell majd fizetnetek a képzési költségetek felét. Jó hír, hogy 2020. január 1-jétől változnak az állami ösztöndíjas képzésre vonatkozó szabályok, így fizetni is csak akkor kell, ha két éven belül nem kezdenétek el dolgozni - a változásról, és az ezzel járó szabályokról bővebben itt olvashattok.

Állami ösztöndíjas képzés: ezekben az esetekben mentesültök a kötelezettségek alól

Kikre nem vonatkoznak az állami ösztöndíjas képzés feltételei? Itt vannak a szabályok.

A passzív félévek is beleszámítanak?

A passzív félévek nem számítanak bele sem az állami ösztöndíjas félévek számába, sem a diplomaszerzés határidejébe, így ezzel a félévvel, félévekkel nem kell számolnotok az állami ösztöndíjas keretben. Vannak azonban más szabályok, amelyek vonatkoznak a passziváltatásra, ezekről itt olvashattok.

Kezdhettek-e újabb képzést állami ösztöndíjas formában?

Igen, ha már ingyen elvégeztetek egy alapképzést, elkezdhettek egy másikat is állami ösztöndíjas formában, feltéve persze, ha még vannak támogatott féléveitek.

Mi történik, ha egyszerre két szakon is tanultok?

Azok, akik párhuzamosan két képzést is végeznek, egy valamire nagyon figyelniük kell. Az állami ösztöndíjas félévek ilyenkor duplán fogynak, vagyis a két szakot külön-külön kell számolni, ha egyszerre végzitek, akkor is.

Az állami ösztöndíjas helyért azonban nem csak a felvételin, valamint ezekkel a szabályokkal együtt kell megküzdenetek, képzésen belül több feltételnek is meg kell felelnetek - ezekről itt olvashattok bővebben.

Idén is több ezren bukták az állami ösztöndíjas helyüket a kormány szigorítása miatt

Korábban elegendő volt, ha az egyetemi kurzusokért járó kreditekből elértek egy meghatározott számot vagy jó tanulmányi átlaggal zárták a szemesztert, ma már mindkét feltételt egyszerre kell teljesíteni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.