Galéria: így néz ki a hongkongi műszaki egyetem campusa a megszállás után

Molotov-koktélok, megrongált automaták és szemét maradt a Hongkongi Műszaki Egyetem campusán az épületet 11 napon át megszállva tartó tüntetők után. A rendőrség csütörtökön elkezdte átvizsgálni a campust.

  • Eduline/MTI

Reggel 8 órakor mintegy száz fős, bűnüldözőkből, rendőrségi tárgyalókból, pszichológusokból, mentőkből és tűzoltókból álló csapat lépett be az egyetem területére. Chow Yat-ming rendőrfőkapitány-helyettes hangsúlyozta: a műveletben rohamrendőrök nem vesznek részt. Chow hozzátette: ha az egyetem épületében további tüntetőket találnak, akkor arra fogják kérni őket, hogy vessék alá magukat orvosi vizsgálatnak, de senkit nem fognak azonnal őrizetbe venni. "A cél az egyetem biztonságának helyreállítása, és a campus mielőbbi újranyitásának elősegítése" - mondta. A tűz- és robbanásveszélyes anyagok és egyéb veszélyes tárgyak eltávolítása mellett a rendőrök bizonyítékokat gyűjtenek arra, amit az egyetem állít feljelentésében, hogy az épületeket több helyen megrongálták.

A campust csaknem két héttel ezelőtt több mint ezer kormányellenes tüntető foglalta el, majd november 17-én súlyos összecsapások törtek ki köztük és az egyetemet körbe vevő rendőrök között. A rendőrök könnygázt vetettek be, majd lezártak minden kijáratot. A területen csaknem 1100 ember maradt bezárva.

MTI/EPA/Jerome Favre
MTI/EPA/Jerome Favre
MTI/EPA/Jerome Favre
MTI/EPA/Jerome Favre

A következő néhány napban az egyetemi campuson lévő kiskorúak egyenkénti ellenőrzés után távozhattak, a 18 éven felülieket pedig őrizetbe vették. Mintegy 300 kiskorúnak azonban felvették az adatait azzal, hogy a rendőrségnek jogában áll eljárást indítania ellenük. Egy maréknyi tüntetőnek sikerült különböző módokon elszöknie az egyetem területéről, ahol még ezek után is maradtak civilek. Kedden és szerdán az egyetemi vezetők és a személyzet tagjai egészségügyi dolgozók közreműködésével átvizsgálták a kampuszt további tüntetők után kutatva. Mindössze két embert találtak.

Mindeközben - helyi idő szerint szerdán - Donald Trump amerikai elnök Washingtonban aláírta a hongkongi tüntetőket támogató törvényt, amely előírja, hogy a kormány évente vizsgálja felül Hongkong helyzetét mind pénzügyi, mind emberi jogi szempontból, és felszólítja az elnököt, hogy szankcionálja azokat, akik csorbítják az emberi jogokat a kínai különleges közigazgatási területen. Peking elítélte az amerikai lépést, mert szerinte az durva beavatkozás Kína belügyeibe, és tiltakozását kifejezendő a kínai külügyminisztérium csütörtökön bekérette az amerikai nagykövetet.

Hongkongban immár hat hónapja tart az a tüntetéshullám, amelyet eredetileg egy azóta visszavont, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára azonban a várost irányító, Peking-párti kormányzattal szembeni, általános tiltakozássá alakult. A demonstrációkon a rendőrség rendszeresen összecsap a gyakran fémrudakkal, Molotov-koktélokkal és téglákkal felfegyverzett tüntetőkkel, akiknek megfékezésére könnygázt, gumilövedékeket és vízágyúkat vet be.

Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alatt különleges jogokkal bír. A Nagy-Britanniával 1997-ben között megállapodás szerint Kína 50 évig magas szintű autonómiát garantált Hongkongnak, ám az ott lakók közül sokan úgy érzik, Peking egyre növeli befolyását a városban.

Bevették a műszaki egyetemet a hongkongi tüntetők: erős képek

Tovább folytatódtak a tüntetések a Hongkongi Műszaki Egyetem kampuszán - már két napja tart a rendőrök és tüntetők közötti patthelyzet. Rengeteg kép készült az eddigi legsúlyosabb összecsapások alatt, most ezekből láthattok egy összeállítást.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.