Újabb felsőoktatási világrangsor: az ELTE került a legjobbak közé

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetlen magyar egyetemként bekerült a legfrissebb felsőoktatási világrangsorba. Ezek a legjobb pszichológiai képzéseket indító egyetemek.

  • Eduline

Közel 500 egyetem került be a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) nemrég nyilvánosságra hozott újabb tudományterületi rangsorába.

Ezúttal a pszichológia területén az egyetemeket tizenhárom teljesítménymutató alapján rangsorolták. Köztük a pszichológia számos területén elért eredményeket is figyelembe vették, beleértve az oktatási, sport-, üzleti, állat- és klinikai pszichológiát is.

Az ELTE egyetlen magyar egyetemként idén a 251-300. helyre került, metartva ezzel a tavalyi helyezését.

A rangsorban pontosan 494 egyetem került be, szemben a tavalyi 463 intézménnyel. A listát ismét a Stanford Egyetem vezeti, míg a Princeton Egyetem egy helyet lecsúszva  másodikra, a Pennsylvania Egyetem pedig két helyet bukva a harmadikra esett vissza.

bölcsészettudományi rangsorba Magyarországról az ELTE, a gazdasági és üzleti rangsorba pedig a Corvinus került be. Az informatikai listában és a műszaki képzések rangsorában két-két magyar intézmény szerepel. A társadalomtudomány területén is jól teljesítettek a magyar egyetemek: a Corvinus, az ELTE, a BME és a Debrecni Egyetem is bekerült a legjobbak közé. Az egyetemek nyújtotta oktatási és tanulási lehetőségeket, illetve az egyetemi légkört pontozó részrangsorban négy magyar intézmény kapott helyet. A fizikai tudományi képzéseket tartalmazó rangsorába öt magyar egyetem, a az élettudományi listábapedig hat hazai intézmény került be.

Friss világrangsor: öt magyar egyetem került fel a legújabb listára

Az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is bekerült a Times Higher Education fizikai tudományi képzéseket tartalmazó rangsorába.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.