Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem vezeti a HVG 2020-as felsőoktatási rangsorát. Harmadik helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett, megelőzve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet és a Semmelweis Egyetemet.
Továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll a HVG felsőoktatási rangsorának élén, az intézmény az oktatói és hallgatói kiválóság alapján összeállított alrangsort is vezeti.
Az ELTE-t a Szegedi Tudományegyetem és - javítva a tavalyi eredményén - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követi a listán. A negyedik helyet idén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szerezte meg, az intézmény egy év alatt három helyet is javított. A 2019-es hármas holt versenyben elért harmadik hely után a 2020-as listában a Semmelweis Egyetem, és kettőt rontva a Debreceni Egyetemmel osztozik az ötödik helyen.
| Rang | Intézmény | Oktatói kiválóság (rang) | Hallgatói kiválóság (rang) |
| 1. | Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) | 1. | 1. |
| 2. | Szegedi Tudományegyetem (SZTE) | 2. | 5. |
| 3. | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) | 7. | 2. |
| 4. | Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) | 6. | 6. |
| 5. | Debreceni Egyetem (DE) | 4. | 9. |
| 5. | Semmelweis Egyetem (SE) | 9. | 4. |
| 7. | Pécsi Tudományegyetem (PTE) | 4. | 10. |
| 8. | Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) | 15. | 2. |
| 9. | Pannon Egyetem (PE) | 3. | 16. |
| 10. | Károli Gáspár Református Egyetemet (KRE) | 10. | 12. |
| 10. | Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) | 16. | 6. |
A hetedik helyen a Pécsi Tudományegyetem áll, a nyolcadik helyet a Budapesti Corvinus Egyetem, kilencedik helyet pedig a Pannon Egyetem foglalja el. A tizedik helyre idén holtversenyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és a Károli Gáspár Református Egyetemet sorolták.
Az egyetemi-főiskolai karok rangsorát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara vezeti holversenyben a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karával. Ezen a listán az ELTE Természettudományi Kara lett a harmadik.
A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.
Mi alapján áll össze a rangsor?
Az összesített és kari rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze. A HVG felsőoktatási rangsorának készítői számos szempontot figyelembe vettek az intézmények rangsorolásakor: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
