Külföldi hallgatóknak épülnek a magánkollégiumok, közben tízezer férőhely hiányzik

A lakásárak és a bérleti díjak növekedése, illetve a külföldi diákok számának rohamos növekedése miatt a következő években felfuthat a magánkollégiumi piac Magyarországon, ez azonban a magyar diákok lakhatási problémáit nem fogja megoldani. Egyelőre egy ilyen intézmény működik Magyarországon, amelyben a lakók 90 százaléka külföldi - írja a hvg.hu.

  • Eduline

Magyarországon az elmúlt negyedszázadban nem volt átfogó kollégiumfejlesztés, és nem vált be a 2005 és 2008 közötti állami és befektetői együttműködés, azaz a PPP-konstrukció sem. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell szerint 10 ezer kollégiumi férőhely hiányzik országosan, a CBRE Magyarország ingatlantanácsadó iroda viszont úgy kalkulált, hogy néhány éven belül 35 ezer helyre lenne szükség csak Budapesten - írja a hvg.hu.

A HÖOK sajtófőnöke a portálnak azt mondta: a vidékről érkező, Budapesten tanuló egyetemisták több mint 80 százaléka albérletben lakik a helyhiány vagy a szállások rossz minősége miatt. A HÖOk legutóbbi kutatása szerint legalább 3350 jelentkezést utasítottak el a budapesti állami intézmények, sokan ugyanakkor nem is jelentkeznek.

Budai az országos kollégiumfejlesztési stratégiáról elmondta: a győri, szarvasi és kecskeméti kollégiumok felújítása után a projekt leállt, a forrásokat a Diákvároshoz csoportosítják át, mely legkorábban egy évtized múlva lehet készen. Addig viszont a magyar hallgatóknak nem sok lakhatási alternatívájuk lesz, hiszen "egyértelmű, hogy a magánkollégiumok árait nem rájuk szabják".

A Stipendium Hungaricum program keretében viszont - az induló 60-70 fővel szemben - már több mint 10 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon, őket szintén az állami kollégiumokban próbálják meg elhelyezni, vagy lakhatási támogatást kapnak - mondta a HÖOK sajtófőnöke a hvg.hu-nak.

Az összes külföldi hallgató száma a 2018/2019-es tanévben 33 ezer főre, arányuk 16,5 százalékra nőtt a KSH adatai szerint. A Colliers International és a CMS nemzetközi ügyvédi iroda jelentése szerint pedig magánkollégiumi ágyakból több mint 1200 hiányzik Budapesten és 2028-ra ez a szám 3600-ra nő majd - írja a portál.

Magyarországon ugyanakkor ma még csak egy magánkollégium üzemel: a Forestay Group 2017-ben adta át az osztrák Milestone-nal partnerségben a 418 szobás Tűzoltó utcai magánkollégiumot, amelyet 8 milliárd forintból fejlesztettek. A 400-700 eurós bérleti díjat - amely nem olcsóbb, mint az albérlet - főleg külföldiek fizetik ki, ők adják a lakók 90 százalékát, negyedük pedig Németországból érkezett. A jövő év első negyedévében adják át az INBudapest magánkollégiumát, egy kétágyas apartmanért a diákoknak 250-900 eurót kell majd fizetni havonta.

A milliós tandíj jelent kiutat a közoktatásból? Ezek a legdrágább magyarországi iskolák

Mennyit kell fizetnie azoknak a szülőknek, akik nem a közoktatásban szeretnék taníttatni a gyereküket? Több lehetőség közül is lehet választani, a kifejezetten alternatív iskolák mellett egyre több teret hódítanak a nemzetközi magánintézmények is.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.