A lakásárak és a bérleti díjak növekedése, illetve a külföldi diákok számának rohamos növekedése miatt a következő években felfuthat a magánkollégiumi piac Magyarországon, ez azonban a magyar diákok lakhatási problémáit nem fogja megoldani. Egyelőre egy ilyen intézmény működik Magyarországon, amelyben a lakók 90 százaléka külföldi - írja a hvg.hu.
Magyarországon az elmúlt negyedszázadban nem volt átfogó kollégiumfejlesztés, és nem vált be a 2005 és 2008 közötti állami és befektetői együttműködés, azaz a PPP-konstrukció sem. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell szerint 10 ezer kollégiumi férőhely hiányzik országosan, a CBRE Magyarország ingatlantanácsadó iroda viszont úgy kalkulált, hogy néhány éven belül 35 ezer helyre lenne szükség csak Budapesten - írja a hvg.hu.
A HÖOK sajtófőnöke a portálnak azt mondta: a vidékről érkező, Budapesten tanuló egyetemisták több mint 80 százaléka albérletben lakik a helyhiány vagy a szállások rossz minősége miatt. A HÖOk legutóbbi kutatása szerint legalább 3350 jelentkezést utasítottak el a budapesti állami intézmények, sokan ugyanakkor nem is jelentkeznek.
Budai az országos kollégiumfejlesztési stratégiáról elmondta: a győri, szarvasi és kecskeméti kollégiumok felújítása után a projekt leállt, a forrásokat a Diákvároshoz csoportosítják át, mely legkorábban egy évtized múlva lehet készen. Addig viszont a magyar hallgatóknak nem sok lakhatási alternatívájuk lesz, hiszen "egyértelmű, hogy a magánkollégiumok árait nem rájuk szabják".
A Stipendium Hungaricum program keretében viszont - az induló 60-70 fővel szemben - már több mint 10 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon, őket szintén az állami kollégiumokban próbálják meg elhelyezni, vagy lakhatási támogatást kapnak - mondta a HÖOK sajtófőnöke a hvg.hu-nak.
Az összes külföldi hallgató száma a 2018/2019-es tanévben 33 ezer főre, arányuk 16,5 százalékra nőtt a KSH adatai szerint. A Colliers International és a CMS nemzetközi ügyvédi iroda jelentése szerint pedig magánkollégiumi ágyakból több mint 1200 hiányzik Budapesten és 2028-ra ez a szám 3600-ra nő majd - írja a portál.
Magyarországon ugyanakkor ma még csak egy magánkollégium üzemel: a Forestay Group 2017-ben adta át az osztrák Milestone-nal partnerségben a 418 szobás Tűzoltó utcai magánkollégiumot, amelyet 8 milliárd forintból fejlesztettek. A 400-700 eurós bérleti díjat - amely nem olcsóbb, mint az albérlet - főleg külföldiek fizetik ki, ők adják a lakók 90 százalékát, negyedük pedig Németországból érkezett. A jövő év első negyedévében adják át az INBudapest magánkollégiumát, egy kétágyas apartmanért a diákoknak 250-900 eurót kell majd fizetni havonta.
A milliós tandíj jelent kiutat a közoktatásból? Ezek a legdrágább magyarországi iskolák
Mennyit kell fizetnie azoknak a szülőknek, akik nem a közoktatásban szeretnék taníttatni a gyereküket? Több lehetőség közül is lehet választani, a kifejezetten alternatív iskolák mellett egyre több teret hódítanak a nemzetközi magánintézmények is.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
