Külföldi hallgatóknak épülnek a magánkollégiumok, közben tízezer férőhely hiányzik

A lakásárak és a bérleti díjak növekedése, illetve a külföldi diákok számának rohamos növekedése miatt a következő években felfuthat a magánkollégiumi piac Magyarországon, ez azonban a magyar diákok lakhatási problémáit nem fogja megoldani. Egyelőre egy ilyen intézmény működik Magyarországon, amelyben a lakók 90 százaléka külföldi - írja a hvg.hu.

  • Eduline

Magyarországon az elmúlt negyedszázadban nem volt átfogó kollégiumfejlesztés, és nem vált be a 2005 és 2008 közötti állami és befektetői együttműködés, azaz a PPP-konstrukció sem. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell szerint 10 ezer kollégiumi férőhely hiányzik országosan, a CBRE Magyarország ingatlantanácsadó iroda viszont úgy kalkulált, hogy néhány éven belül 35 ezer helyre lenne szükség csak Budapesten - írja a hvg.hu.

A HÖOK sajtófőnöke a portálnak azt mondta: a vidékről érkező, Budapesten tanuló egyetemisták több mint 80 százaléka albérletben lakik a helyhiány vagy a szállások rossz minősége miatt. A HÖOk legutóbbi kutatása szerint legalább 3350 jelentkezést utasítottak el a budapesti állami intézmények, sokan ugyanakkor nem is jelentkeznek.

Budai az országos kollégiumfejlesztési stratégiáról elmondta: a győri, szarvasi és kecskeméti kollégiumok felújítása után a projekt leállt, a forrásokat a Diákvároshoz csoportosítják át, mely legkorábban egy évtized múlva lehet készen. Addig viszont a magyar hallgatóknak nem sok lakhatási alternatívájuk lesz, hiszen "egyértelmű, hogy a magánkollégiumok árait nem rájuk szabják".

A Stipendium Hungaricum program keretében viszont - az induló 60-70 fővel szemben - már több mint 10 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon, őket szintén az állami kollégiumokban próbálják meg elhelyezni, vagy lakhatási támogatást kapnak - mondta a HÖOK sajtófőnöke a hvg.hu-nak.

Az összes külföldi hallgató száma a 2018/2019-es tanévben 33 ezer főre, arányuk 16,5 százalékra nőtt a KSH adatai szerint. A Colliers International és a CMS nemzetközi ügyvédi iroda jelentése szerint pedig magánkollégiumi ágyakból több mint 1200 hiányzik Budapesten és 2028-ra ez a szám 3600-ra nő majd - írja a portál.

Magyarországon ugyanakkor ma még csak egy magánkollégium üzemel: a Forestay Group 2017-ben adta át az osztrák Milestone-nal partnerségben a 418 szobás Tűzoltó utcai magánkollégiumot, amelyet 8 milliárd forintból fejlesztettek. A 400-700 eurós bérleti díjat - amely nem olcsóbb, mint az albérlet - főleg külföldiek fizetik ki, ők adják a lakók 90 százalékát, negyedük pedig Németországból érkezett. A jövő év első negyedévében adják át az INBudapest magánkollégiumát, egy kétágyas apartmanért a diákoknak 250-900 eurót kell majd fizetni havonta.

A milliós tandíj jelent kiutat a közoktatásból? Ezek a legdrágább magyarországi iskolák

Mennyit kell fizetnie azoknak a szülőknek, akik nem a közoktatásban szeretnék taníttatni a gyereküket? Több lehetőség közül is lehet választani, a kifejezetten alternatív iskolák mellett egyre több teret hódítanak a nemzetközi magánintézmények is.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.