Külföldi hallgatóknak épülnek a magánkollégiumok, közben tízezer férőhely hiányzik

A lakásárak és a bérleti díjak növekedése, illetve a külföldi diákok számának rohamos növekedése miatt a következő években felfuthat a magánkollégiumi piac Magyarországon, ez azonban a magyar diákok lakhatási problémáit nem fogja megoldani. Egyelőre egy ilyen intézmény működik Magyarországon, amelyben a lakók 90 százaléka külföldi - írja a hvg.hu.

  • Eduline

Magyarországon az elmúlt negyedszázadban nem volt átfogó kollégiumfejlesztés, és nem vált be a 2005 és 2008 közötti állami és befektetői együttműködés, azaz a PPP-konstrukció sem. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell szerint 10 ezer kollégiumi férőhely hiányzik országosan, a CBRE Magyarország ingatlantanácsadó iroda viszont úgy kalkulált, hogy néhány éven belül 35 ezer helyre lenne szükség csak Budapesten - írja a hvg.hu.

A HÖOK sajtófőnöke a portálnak azt mondta: a vidékről érkező, Budapesten tanuló egyetemisták több mint 80 százaléka albérletben lakik a helyhiány vagy a szállások rossz minősége miatt. A HÖOk legutóbbi kutatása szerint legalább 3350 jelentkezést utasítottak el a budapesti állami intézmények, sokan ugyanakkor nem is jelentkeznek.

Budai az országos kollégiumfejlesztési stratégiáról elmondta: a győri, szarvasi és kecskeméti kollégiumok felújítása után a projekt leállt, a forrásokat a Diákvároshoz csoportosítják át, mely legkorábban egy évtized múlva lehet készen. Addig viszont a magyar hallgatóknak nem sok lakhatási alternatívájuk lesz, hiszen "egyértelmű, hogy a magánkollégiumok árait nem rájuk szabják".

A Stipendium Hungaricum program keretében viszont - az induló 60-70 fővel szemben - már több mint 10 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon, őket szintén az állami kollégiumokban próbálják meg elhelyezni, vagy lakhatási támogatást kapnak - mondta a HÖOK sajtófőnöke a hvg.hu-nak.

Az összes külföldi hallgató száma a 2018/2019-es tanévben 33 ezer főre, arányuk 16,5 százalékra nőtt a KSH adatai szerint. A Colliers International és a CMS nemzetközi ügyvédi iroda jelentése szerint pedig magánkollégiumi ágyakból több mint 1200 hiányzik Budapesten és 2028-ra ez a szám 3600-ra nő majd - írja a portál.

Magyarországon ugyanakkor ma még csak egy magánkollégium üzemel: a Forestay Group 2017-ben adta át az osztrák Milestone-nal partnerségben a 418 szobás Tűzoltó utcai magánkollégiumot, amelyet 8 milliárd forintból fejlesztettek. A 400-700 eurós bérleti díjat - amely nem olcsóbb, mint az albérlet - főleg külföldiek fizetik ki, ők adják a lakók 90 százalékát, negyedük pedig Németországból érkezett. A jövő év első negyedévében adják át az INBudapest magánkollégiumát, egy kétágyas apartmanért a diákoknak 250-900 eurót kell majd fizetni havonta.

A milliós tandíj jelent kiutat a közoktatásból? Ezek a legdrágább magyarországi iskolák

Mennyit kell fizetnie azoknak a szülőknek, akik nem a közoktatásban szeretnék taníttatni a gyereküket? Több lehetőség közül is lehet választani, a kifejezetten alternatív iskolák mellett egyre több teret hódítanak a nemzetközi magánintézmények is.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.