A lakásárak és a bérleti díjak növekedése, illetve a külföldi diákok számának rohamos növekedése miatt a következő években felfuthat a magánkollégiumi piac Magyarországon, ez azonban a magyar diákok lakhatási problémáit nem fogja megoldani. Egyelőre egy ilyen intézmény működik Magyarországon, amelyben a lakók 90 százaléka külföldi - írja a hvg.hu.
Magyarországon az elmúlt negyedszázadban nem volt átfogó kollégiumfejlesztés, és nem vált be a 2005 és 2008 közötti állami és befektetői együttműködés, azaz a PPP-konstrukció sem. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell szerint 10 ezer kollégiumi férőhely hiányzik országosan, a CBRE Magyarország ingatlantanácsadó iroda viszont úgy kalkulált, hogy néhány éven belül 35 ezer helyre lenne szükség csak Budapesten - írja a hvg.hu.
A HÖOK sajtófőnöke a portálnak azt mondta: a vidékről érkező, Budapesten tanuló egyetemisták több mint 80 százaléka albérletben lakik a helyhiány vagy a szállások rossz minősége miatt. A HÖOk legutóbbi kutatása szerint legalább 3350 jelentkezést utasítottak el a budapesti állami intézmények, sokan ugyanakkor nem is jelentkeznek.
Budai az országos kollégiumfejlesztési stratégiáról elmondta: a győri, szarvasi és kecskeméti kollégiumok felújítása után a projekt leállt, a forrásokat a Diákvároshoz csoportosítják át, mely legkorábban egy évtized múlva lehet készen. Addig viszont a magyar hallgatóknak nem sok lakhatási alternatívájuk lesz, hiszen "egyértelmű, hogy a magánkollégiumok árait nem rájuk szabják".
A Stipendium Hungaricum program keretében viszont - az induló 60-70 fővel szemben - már több mint 10 ezer külföldi hallgató tanul Magyarországon, őket szintén az állami kollégiumokban próbálják meg elhelyezni, vagy lakhatási támogatást kapnak - mondta a HÖOK sajtófőnöke a hvg.hu-nak.
Az összes külföldi hallgató száma a 2018/2019-es tanévben 33 ezer főre, arányuk 16,5 százalékra nőtt a KSH adatai szerint. A Colliers International és a CMS nemzetközi ügyvédi iroda jelentése szerint pedig magánkollégiumi ágyakból több mint 1200 hiányzik Budapesten és 2028-ra ez a szám 3600-ra nő majd - írja a portál.
Magyarországon ugyanakkor ma még csak egy magánkollégium üzemel: a Forestay Group 2017-ben adta át az osztrák Milestone-nal partnerségben a 418 szobás Tűzoltó utcai magánkollégiumot, amelyet 8 milliárd forintból fejlesztettek. A 400-700 eurós bérleti díjat - amely nem olcsóbb, mint az albérlet - főleg külföldiek fizetik ki, ők adják a lakók 90 százalékát, negyedük pedig Németországból érkezett. A jövő év első negyedévében adják át az INBudapest magánkollégiumát, egy kétágyas apartmanért a diákoknak 250-900 eurót kell majd fizetni havonta.
A milliós tandíj jelent kiutat a közoktatásból? Ezek a legdrágább magyarországi iskolák
Mennyit kell fizetnie azoknak a szülőknek, akik nem a közoktatásban szeretnék taníttatni a gyereküket? Több lehetőség közül is lehet választani, a kifejezetten alternatív iskolák mellett egyre több teret hódítanak a nemzetközi magánintézmények is.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
